A dohányzási tilalom hatására jelentősen javult a vendéglátóiparban dolgozó anyák újszülöttjeinek egészsége Magyarországon, többek között nőtt az átlagos születési súlyuk, csökkent a koraszülöttek aránya, továbbá a csecsemőhalálozás esélye is alacsonyabb lett - derült ki az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont és az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont munkatársainak kutatásából.
A csecsemők egészségének is jót tesz
A nemdohányzók védelméről szóló törvény 2012-ben életbe lépett szigorításának következtében tilossá vált a dohányzás többek között a kocsmákban, a szórakozóhelyeken, a munkahelyeken és a közforgalmú intézményekben. A legnagyobb változás a vendéglátóhelyek, kocsmák esetében történt, ahol korábban ritka kivételt jelentett a dohányzás korlátozása. A kutatók ezért vizsgálták, hogy miként hatott a változás a vendéglátóiparban dolgozó nők gyermekeinek születéskori egészségére.
A kutatás során a vendéglátóhelyeken felszolgálóként, pincérként dolgozó nők újszülöttjeinek egészségi mutatóiban a szigorítás előtti és utáni időszak között bekövetkező változást hasonlították össze egy kontrollcsoport hasonló adataival. A kontrollcsoportot a kereskedelemben és szolgáltatási szektorban dolgozó nők (például bolti eladók, pénztárosok, fodrászok, kozmetikusok) újszülöttjei alkották. Utóbbiak anyukái nemcsak a törvényi változás után, hanem jellemzően már az előtt is füstmentes munkahelyi környezetben dolgoztak a terhességük alatt, ugyanakkor egyéb tulajdonságaikat tekintve nem különböztek jelentősen a vendéglátóhelyeken dolgozó nőktől, így ideális kontrollcsoportként szolgáltak.
A kutatók elemzésükben a KSH mikroadat-állományait használták: az egyéni szintű élveszületési és csecsemőhalálozási adatbázisokat vizsgálták. Eredményeik szerint pedig, mint láthattuk, a dohányzási tilalom jelentősen javította az érintett anyák újszülöttjeinek egészségét. A becsült hatások hasonló mértékűek, mint más, kifejezetten a terhes anyákat célzó és az újszülöttek egészségi mutatóit javítani szándékozó (például amerikai, kanadai) programok során tapasztalt hatások.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A kutatás szerint a dohányzási tilalom bevezetése két fő mechanizmus útján javíthatja az újszülöttkori egészséget. Egyrészt arra ösztönözheti a dohányzó nőket, hogy szokjanak le a cigarettáról. Másrészt a tilalom miatt a munkahelyi környezet füstmentessé válik, ezért a passzív dohányzás csökken. A közlemény szerint a felhasznált adatok nem adtak lehetőséget rá, hogy e két tényező jelentőségét közvetlenül megvizsgálják, ugyanakkor nagyobb hatás jeleit találták az érettségivel nem rendelkező (és a felmérések szerint nagyobb arányban dohányzó) nők újszülöttjeinél, ami arra utal, hogy a tilalom elsősorban az érintett nők dohányzási szokásainak megváltoztatása útján javította a születéskori egészségmutatókat.
Ez is érdekelhet
Mivel a szakirodalom szerint a születéskori egészségnek jelentős mértékű hosszú távú hatásai vannak, a dohányzási tilalom az érintett újszülöttek későbbi életét is kedvezően érintheti.
