A dohányzáshoz fűződő ártalomcsökkentés lehetőségeiről és fontosságáról tartott előadást Clive Bates, a Counterfactual Consulting igazgatója, az Action on Smoking and Health egykori vezetője a Drug Science tanácsadó bizottság felkérésére. A főként nonprofit szektorban tevékenykedő szakember nincs elköteleződve a dohány-, nikotin- vagy gyógyszeripar irányába, így az interneten bárki számára elérhető prezentáció is objektív kutatási adatokon alapszik.
A jövő technológiája a dohányipart is elérte
Mint ahogy az előadás alatt is elhangzott, Michael Russell, az ártalomcsökkentés úttörője már 1976-ban megfogalmazta, hogy bár az emberek a nikotin miatt dohányoznak, de a kátrány miatt halnak meg, így az ártalomcsökkentés egyik leghatékonyabb módja azoknál, akik nem tudnak vagy nem akarnak leszokni, ha az utóbbit csökkentjük. Az elmúlt évtizedek során sok vállalat és szervezet törekedett arra, hogy ezen elképzelésre alapozva újabb, kevésbé káros megoldásokkal szolgáljanak a dohányosok számára. Ezen törekvés eredményei a hevítés nélküli eszközök (mint például a nikotinos rágó vagy a tubák) és az úgynevezett ANDS (alternative nicotine delivery systems) eszközök. Ilyenek a nikotintartalmú folyadékok párologtatásával működő elektromos cigaretták, illetve a hevített termékek, melyekben speciálisan kezelt dohányt melegítenek oly módon, hogy a dohányfüsthöz viszonyítva alacsonyabb károsanyag-tartalmú füst jöjjön létre.
Bates szerint egyre több az arra vonatkozó adat, melyek alapján az ANDS-ek a hagyományos dohánytermékekhez képest kevésbé károsak, de a Royal College of Physicians szerint az e-cigaretták esetében a hosszú távú kockázatokat egyelőre nehéz felmérni. A rendelkezésre álló információkból azonban a kutatók számára úgy tűnik, hogy az ezen termékekben rejlő rizikók nem haladják meg az égetett dohánytermékekhez köthető hatások 5 százalékát sem. Ennek ellenére az ANDS eszközök elfogadottsága az elmúlt években inkább csökkent. Egy Bates által idézett felmérés alapján míg 2008-ban a megkérdezettek csupán 8 százaléka gondolta károsabbnak vagy legalább olyan károsnak, mint a cigarettát, addig ez az arány 2020-ban 34 százalékra nőtt, annak ellenére is, hogy ezt semmilyen tudományos tény sem alapozza meg. Bates szerint ebben nagy szerepe van azoknak a nagy médianyilvánosságot kapott eseteknek is, melyek a nem megfelelően használt eszközökből fakadó balesetekkel voltak összefüggésben.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Pedig a hevített termékek elterjedése látványos eredménnyel járhat: Japánban például az elmúlt 3 évben 40 százalékkal vetették vissza a cigarettafogyasztást. Bates úgy látja, ennek komoly pozitív hatásai lehetnek az ország egészségügyére is, hiszen a hagyományos cigaretta rendszeres használata akár tíz évvel is csökkentheti az átlagéletkort.
És bár a legáldásosabb a cigaretta teljes elhagyása lenne, Bates kiemelte, az ártalomcsökkentés sikerét dióhéjban az jelentheti, ha a nikotinos termékek rizikófaktorait úgy sikerül mérsékelni, hogy az adott termékkel közben rá tudják venni a dohányosokat a kevésbé káros alternatívákra való átállásra. Bates szerint az ANDS-ek esetében a túlzottan szigorú hatósági szabályozások nem feltétlenül előremutatók, hiszen sok dohányos éppen ezek miatt marad meg a sokkal károsabb cigarettáknál.
