Húsz évvel tovább élhetnének a 40-50 éves dohányosok, ha nem hódolnának káros szenvedélyüknek - hívta fel a figyelmet a "Ne gyújts rá! dohányzásellenes világnap" alkalmából a Magyar Kardiológusok Társasága (MKT), a Magyar Nemzeti Szívalapítvány (MNSZA) valamint a Magyar Tüdőgyógyász Társaság.
A társadalmi és civil szervezetek évek óta követelik egy európai szintű füstmentes törvény bevezetését, amely a leggyorsabban és a legolcsóbban képes csökkenti a szíveredetű halálozást. A változtatáshoz nem halogatható tovább a jogalkotók felelősségteljes döntése.
A felmérések szerint a Föld 15 évesnél idősebb lakóinak egyharmada vagyis közel 1,3 milliárd ember fújja nap, mint nap a füstöt. Maga a dohányzás a tüdőrák okozta halálozás 90-95 százalékáért, az összes rákhalálozás 30-35 százalékáért, az idült gyulladásos légúti betegségek 80-85 százalékáért, míg a szív és érrendszeri betegségek 25-30 százalékáért felelős.
A cigarettázás okozta tragédiák elsősorban a középkorú 40-50 éves embereket, fenyegetik, akik átlag 20 évvel élhetnének tovább, ha nem hódolnának szenvedélyüknek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslései szerint a világon jelenleg évente, több, mint 3 millió ember halála vezethető vissza e káros szenvedély ártalmaira. Ha nem hoznak komoly intézkedéseket, a következő évezred '20-as, '30-as éveire ez a szám 10 millióra emelkedhet, ami azt jelenti, hogy a dohányzás következményeitől 3 másodpercenként meghalhat valaki.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Hazánk a dohányzást tekintve a világranglista dobogós helyére került. A személyenkénti cigarettafogyasztás duplája a világátlagnak, vagyis fejenként több mint háromezer szál. Ezeket, ha egymás mellé helyezzük, mintegy 250 métert tesz ki, ami annyit jelent, hogy a magyarok közel 2 millió kilométernyi "rudat" - az egyenlítő hosszának negyvennyolcszorosát - füstölik el évente.
A dohányzás szinte minden területen hatalmas kiesésekkel jár. Nemcsak a szenvedélybetegnek és családjának, hanem magának a társadalomnak, sőt az állami költségvetésnek is jelentős károkat okoz.
Magyarország a WHO Dohányzásellenőrzési keretegyezményének öt évvel ezelőtti aláírásával kötelezettséget vállalt, hogy jogszabályban korlátozza a dohányzást a zárt munkahelyeken, tömegközlekedési eszközökön, a zárt közterületeken. A Magyar Nemzeti Szívalapítvány becslése szerint az azóta eltelt időszakban 122 ezer honfitársunk halálát okozta a dohányzás, mintegy 570 milliárd forint gazdasági kárt okozva.
*********************************************************************************************************
Olvasói pályázatunkra december 7-ig várjuk jelentkezésüket:
Ez is érdekelhet
Hűséges olvasóinkat jutalmaznánk!
