A halálesetek közül minden ötödik, a rák miatt bekövetkezett halálesetek közül minden harmadik a dohányzás számlájára írható. A tüdőrákos halálozás több mint 80 százaléka tulajdonítható a dohányzásnak, és szerepe van az egyre nagyobb népegészségügyi problémává váló magasvérnyomás-betegség , szívinfarktus, agyi érkatasztrófa kialakulásának esélyét teremti meg. Hatással van a termékenységre és a születendő gyermekre is, ezáltal a jövő generációt is veszélyezteti.
Magyarországon a halálesetek mintegy háromnegyedéért két ún. nem fertőző betegség csoport felelős: a szív- és érrendszeri betegségek miatt következik be a halálesetek mintegy fele, daganatos betegségek miatt pedig megközelítően a negyede, ráadásul meglehetősen fiatal korban, ami tükröződik a születéskor várható átlagos élettartamban is: ez súlyos évekkel (6-8 év) marad el a Nyugat-Európa országaira jellemző értéktől. Figyelembe véve, hogy - a betegségek hátterében álló okok sokaságával ellentétben - a dohányzás teljes mértékben kiküszöbölhető, minden erőfeszítést meg kell tenni annak visszaszorítására, a leszokás intézményes és civil támogatására.
Amerikából jött az ötlet
Nem véletlen, hogy világnap keretében próbálják a szakemberek visszaszorítani a dohányzást : a füstmentes nap ötlete Arthur P. Mullaney nevéhez fűződik, aki 1971-ben arra kérte Randolph (Massachusetts állam) polgárait, hogy egy napig ne gyújtsanak rá, és a cigarettán megspórolt pénzt fordítsák a helyi középiskola támogatására. Azután 1974-ben Lynn R. Smith, a Montelio Times szerkesztője Minnesotában szorgalmazta az állam első füstmentes napját. Az ötlet továbbhömpölygött, és 1976-ban november 18-án az Amerikai Rákellenes Társaság kaliforniai részlege felhívására csaknem 1 millió ember csatlakozott, és függesztette fel a dohányzást 1 napra. Ezt a kaliforniai eseményt jelölik az első nagy amerikai füstmentes napnak, és ezt követően november harmadik csütörtökét nemzetközi szinten is füstmentes nappá nyilvánították.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Hazánkban a dohányzás visszaszorítása érdekében a nemdohányzók védelméről szóló törvény 2011. áprilisi módosításával, 2012. január 1-jétől tilos a dohányzás valamennyi zárt légterű közforgalmú helyiségben, azaz a tilalom vonatkozik valamennyi munkahelyre, egészségügyi szolgáltatóra, vendéglátóipari egységre, beleértve a közintézményeket, szórakozóhelyeket, kocsmákat, bárokat, tömegközlekedési eszközöket, buszmegállókat, a gyalogosok által használt aluljárókat, játszótereket és azok 5 méteres körzetét is. A törvény szigorításával Magyarország eleget tett az Európai Unió és a WHO egészségpolitikai , szakmai elvárásainak, ennél is fontosabb azonban, hogy - nemzetközi tapasztalatokat figyelembe véve - jelentős mértékben csökkenhet a dohányzás okozta népegészségügyi és gazdasági kár.
