A dohányosok többsége arra hivatkozva nem hajlandó leszokni, hogy a cigaretta letétele után meghíznak. Egy osztrák kutatócsoport most kapcsolatot mutatott ki az inzulin kiválasztás és a leszokás utáni hízás között.
Dr. Marietta Stadler, a bécsi füstmentesség után. A kutatók a béta-sejtek inzulin-kiválasztását is mérték koplalás közben, illetve glükóz behatást követően. A résztvevők étvágy szintjét is mérték egy hidegtálas étkezés után. A kutatók több olyan hormon éhgyomri szintjét is mérték, amelyek szerepet játszanak az energiabevitel szabályozásában.
Dr. Stadler arról számolt be, hogy a testsúly 4 százalékkal, a zsírtömeg pedig 22 százalékkal nőtt 3 hónap füstmentes időszak után, 6 hónap elteltével pedig a testsúlynövekedés 5, a zsírtömeg-növekedés pedig 35 százalék volt. A legmeglepőbb metabolikus eredmény az első fázisú inzulin-kiválasztás növekedése volt a glükózbehatást követően, valamint a szénhidrátbevitel növekedése az étkezést követően a három hónapja leszokott páciensekben.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az alanyok három hónapnál jelentős éhgyomri inzulinrezisztenciát mutattak, de az eredmény nem ugyanaz volt hat hónap után. "Az étkezés utáni inzulinérzékenység, melyet a glükózterheléses vizsgálat alatt mértünk, végig változatlan maradt" - számolt be Stadler. "Az Y neuropeptid éhgyomri szintje három hónapnál megnőtt, hat hónapnál azonban nem volt magasabb. Úgy véljük, hogy az inzulinkiválasztás változásai összefüggésben állhatnak a leszokás után tapasztalható fokozott szénhidrát utáni vággyal és hízással. Az inzulinkiválasztás és a szénhidrátbevitel megnövekedése azonban a leszokás átmeneti hatása, mert ezeket a változásokat nem mutattuk ki hat hónap után, annak ellenére, hogy a résztvevők többet híztak."
Dr. Stadler úgy véli, minél jobban megismerjük a jelenség biológiai alapját, annál nagyobb eséllyel tudjuk kontrollálni a jövőben.
Ez is érdekelhet
