A nyerőgépeknél, félkarú rablóknál jól ismert jelenség a majdnem-nyerés: ilyenkor alig maradunk le a nyereményről. Bár ez tulajdonképpen azt jelenti, vesztettünk, a szerencsejátékosoknak azonban ez ugyanolyan élmény, mintha valóban nyernének.
Az agyunknak tulajdonképpen mindegy, hogy valóban nyerünk-e vagy csak egy hajszállal maradunk le a jackpotról: ez a két esemény nagyon hasonló elektromos impulzusokat indít el, különösen a théta tartományban. A jelek intenzitása függött attól is, mennyit játszott valaki korábban és azzal is összefüggésben állt, mekkora eséllyel alakul ki valakinél szerencsejáték-függőség .
A kísérletben rendszeresen szerencsejátékozók és ilyen játékokkal soha nem játszók vettek részt. Egy virtuális félkarú rablóval játszhattak, melyben három kimenetele volt a játéknak: nyerés, vesztés vagy "majdnem-nyerés". A játék közben képalkotóval vizsgálták a játékosok agyát .
Dr. Natalia Lawrence és dr. Simon Dymond pszichológusok, a University of Exeter, illetve a Swansea University szakemberei szerint ezek az eredmények segíthetnek jobban megérteni a szerencsejáték-függőket, és hatékonyabb terápiák kialakításában is segíthetnek, sőt talán még azt is meg lehet jósolni, kinél mekkora esélye van a függőség kialakulásának.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
"Ezek az agyi változások veszik rá a szerencsejátékosokat arra, hogy folytassák a játékot, annak ellenére, hogy veszítettek. Ha képesek leszünk megfigyelni a szerencsejáték-függők agyműködését, akkor akár azt is fel tudjuk mérni, mennyire hatékony a náluk alkalmazott terápia" - mondta dr. Lawrence, majd hozzátette: "Fontos hangsúlyozni, hogy az eredmények nem azt jelentik, hogy aki többször veszít egy játékban, mindenképpen függő lesz."
A kutatás eredményeiről a című szaklapban számoltak be.
Ez is érdekelhet
