A függőségekkel foglalkozó szakemberek szerint a szenvedélyek hátterében lelki tényezők, leggyakrabban a szorongás húzódik meg.
Változatos kötődések
Ha a szenvedélybetegségek szóba kerülnek, elsősorban az alkohol, a dohányzás és a drogfogyasztás jut az eszünkbe. Ezeken a "látványosan" pusztító szokásokon kívül azonban még számos tevékenység okozhat függő viszonyt, károsíthatja a testi-lelki egészséget, az egzisztenciát, az emberi kapcsolatokat, ha egészségtelen mértékben űzi valaki. Így például nemcsak "nagyivók", hanem "nagyevők" is vannak, ismerünk teljesítménykényszertől hajtott szex- és munkamániásokat is, mások a mindenáron való pénzszerzés és gyűjtés rabjai, ismét másokat pedig a játékszenvedély, a nyerési vágy hajt megállíthatatlanul.
A pusztító ital
Magyarország sokáig vezető helyen állt az alkoholizmusra utaló statisztikákban. Ez ugyan mára javult, hazánk már nem világelső, hanem a hetedik ebben a kétes rangsorban. Az arányok azonban egyáltalán nem javultak, Magyarországon 500-600 ezer alkoholista él. ők azok, akikről tudnak a szakemberek. Ennek a számnak többszörösét teheti ki azok száma, akik nem fordultak szakemberhez, a családjuk egyelőre "fedezi" szenvedélyüket, ami azonban legalább annyira kóros méreteket öltött már. Óvatos becslések szerint legalább minden tizedik ember érintett ilyen módon az alkoholizálásban. A fiatalok általános iskolás korukban kerülnek kapcsolatba az alkohollal, középiskolás korukra túl vannak az első lerészegedésen. Alkohol miatt évente 50 ezren halnak meg Magyarországon. Nincsenek kimutatások ezen kívül arról, hány család bomlik fel valamelyik fél alkoholizmusa miatt, hány kisgyermek sérül mentálisan illetve nemegyszer testileg is szülei alkoholos befolyásoltsága miatt.
Koporsószögek
A magyarok közül minden harmadik cigarettázik, összesen 3,5 millióan rabjai e szenvedélynek. A dohányzók többsége úgy véli, bármikor abba tudná hagyni. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy azoknak, akik 21 éves koruk előtt kezdenek dohányozni, kevésbé sikerül a leszokás, mint akik később szoktak rá. A felnőtt férfiak több mint negyven százaléka, a nőknek pedig több mint egynegyede dohányzik több-kevesebb rendszerességgel. Magyarországon húszpercenként hal meg valaki cigarettázás okozta betegségben: évente 28 ezer embert veszítünk el ennek következtében - nem véletlenül nevezi a köznyelv koporsószögeknek is a bűzrudacskákat. A dohányzás ugyanis az egyik legfontosabb rizikófaktora a szív- és keringési megbetegedéseknek, a rosszindulatú daganatok közül pedig a légcső, a hörgő és a tüdő betegségei a leggyakoribbak.
Halálos étvágy
Kevésbé vannak "szem előtt" a táplálkozási rendellenességek, pedig például az anorexia és a bulémia legalább olyan gyakori itthon, mint az uniós országokban. Kutatások szerint a lakosság 2 százaléka súlyos étkezési zavarokkal küzd, de az arány 5-6 százalékos, ha a csak részleges problémákkal küzdőket is számolják. A bulémiás egy-egy falási roham után mindent megtesz, hogy csökkentse súlyát, és akár egy 165-170 cm-es, 30 kilogrammos anorexiás túlsúlyosnak érzi magát. Utóbbiak 8-9 százaléka tíz év alatt meghal. Ezek a problémák a tizen-huszonéves nőnemű fiatalokat érintik leginkább. Csak részben tartozik témánkhoz, de aggasztó tény, hogy a speciális táplálkozási rendellenességeken kívül, általában is egészségtelenek a hazai táplálkozási szokások, túlzott az energia-, a zsír- és a sóbevitel. Ennek tulajdonítható, a magyar felnőtt lakosság jelentős része túlsúlyos illetve elhízott.
Veszélyes szórakozások
Mára hazánk a drogkereskedelem tranzitállomásából egyre inkább célországgá is válik. Becslések szerint Magyarországon százötvenezer rendszeres kábítószer-fogyasztó és félmillió alkalmi használó van, orvoshoz mégis csupán 10-12 ezren fordulnak. A diákság körében végzett felmérések szerint a fővárosi középiskolások közül minden negyedik kipróbált már valamilyen drogot. Az országban évente 20-40 ember hal meg kábítószer-túladagolásban.
A szerencsejátékok is függést okozhatnak, hiszen akinek szenvedélyévé válik, az családi, munkahelyi és egyéb kötelességeit, kapcsolatait elhanyagolja emiatt. A nyerőgépek megszállottjai között volt olyan, aki a legdurvább időszakban 15 órákat játékgépezett egyfolytában. Statisztikák szerint körülbelül a felnőttek egy százaléka tartozik a szenvedélyes játékosok közé.