Az Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége (ABOSZ), az Asztmás és Allergiás Gyermekek Magyarországi Egyesülete (AGYME), a COPD-s Tüdőbetegek és az Oxigénnel Kezeltek Közhasznú Egyesülete (OKKE), valamint a Légúti Betegek Országos Egyesülete (LEBE) szólalt fel.
A Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezmény új tervezete - más országokhoz hasonlóan - nálunk is szigorítaná (korlátozná vagy tiltaná) mindazon anyagok alkalmazását, amelyek a dohányterméket élvezhetőbbé teszik. Ilyen például a méz, melasz, mentol. Azokat is tiltanák, amelyek olyan hatást keltenének, mintha egészségesebbek vagy legalábbis kevésbé károsak lennének: például vitamin, zöldség, gyümölcs; esetleg élénkítő vagy vitalitásfokozó hatásúak, mint például a koffein, taurin, guarana, glukuronolakton. Ez utóbbiak egyébként részben további egészségkockázatot is jelenthetnek.
A dohánygyártás résztvevői szeretnék megakadályozni, hogy ezek a szigorítások megszülessenek.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Magyar Dohánytermelők Országos Szövetsége (MADOSZ) azzal érvel, hogy a jogszabály szigorításával munkahelyek szűnnének meg, elsősorban a Nyírségben, ahol egy dohányfajta termesztése 10 ezer embernek biztosít néhány hétig-hónapig tartó idénymunkát.
A közleményt aláíró szervezetek azonban felhívják a figyelmet, hogy a jogszabály-változtatás nem arról szól, hogy hátrányos helyzetbe hozzák a Nyírségben ebből a munkából élőket, hanem mindazon adalékanyagoknak a betiltásáról, amelyek élvezhetőbbé teszik a dohányzást, és könnyítik a rászokást.
A még nemdohányzók számára a dohányzástól visszatartó egyik legnagyobb akadályt a dohányfüst bűze és kellemetlen íze jelenti. Mivel a Nyírségben termelt dohány keserűbb a megszokottnál, ezért annak elviselhetővé tételéhez adalékanyagokra van szükség. Ezek nélkül az adalékanyagok nélkül sokkal kevesebb fiatal tudná elviselni, elfogadni a dohányfüst beszívásával járó kellemetlenségeket.
A már függő dohányosok jelentős része ugyanakkor szinte bármilyen dohányterméket kész elszívni annak érdekében, hogy megszabaduljon a nikotin(drog)függőség számára elviselhetetlen tüneteitől.
Az adalékanyagoknak (pl. melasz, gyümölcs, fahéj, szegfűszeg stb.) is jelentős szerepük van abban, hogy a vízipipázás rendkívüli mértékben elterjedt a fiatalok körében. Már alig van olyan diák, aki úgy fejezné be középiskolai tanulmányait, hogy nem próbálta volna ki a vízipipázást. A magyar piacon is megjelentek már a gyümölcsízesítésű cigaretták, amelyeket egyértelműen azért fejlesztettek ki, hogy a hagyományosan büdösnek tartott dohányfüsttől irtózó fiatalok számára is elfogadhatóvá tegyék a dohányzást.
Magyarországon évente mintegy 30.000 ember veszíti életét a dohányzás miatt kialakult betegségek következtében, többségük 40-65 éves kora között. A függő dohányosok fele valamilyen dohányzással kapcsolatos betegségben veszíti életét átlagosan 10-15 évvel korábban, mint nemdohányzó társai.
A MADOSZ ragaszkodása a Burley dohány termesztéséhez hasonló ahhoz, mint az afganisztáni hadurak ragaszkodása a máktermeléshez és az ehhez kapcsolódó ópiumgyártáshoz - vélik az egészségügyi szervezetek.
Meg kell találni annak a módját, mivel lehet kiváltani a dohánytermesztést az érintett területeken, és ebben kell segíteni, meggyőzni a termesztőket.
Az adalékanyagok betiltása előreláthatólag - sajnos - nem fogja jelentősen befolyásolni a jelenlegi cigarettafogyasztás mértékét, legfeljebb az egyes cigarettamárkák piaci részesedése fog megváltozni. A legnagyobb előrelépést attól várhatjuk, hogy így várhatóan kevesebb fiatal fog rászokni a dohányzásra, ezáltal gyermekeink egészségesebben és tovább élhetnek - olvasható a közleményben.
Animáció: HáziPatika.com
