Sokan döntenek a fogyókúra mellett, de minden épeszű ember aggódik amiatt, hogy a diéta rossz hatással lesz az agyműködésre.
Valójában sok tanulmány kimutatta, hogy a kalória-, szénhidrát- és zsírszámlálgatás igazán elvonja a figyelmet, akár olyan mértékben is, ami már a rövid távú memória rovására megy. Amit megeszünk, az sokkal elemibb szinteken is befolyásolhatja az értelmi képességeinket. Az agy táplálásával kapcsolatos 5 legfontosabb tudnivaló.
1. Feltöltés
A testtömeg mindössze 2 százalékát kitevő agy a napi bevitt kalóriamennyiség durván 20 százalékát emészti fel. Válogatós ám, folyamatosan igényli a glükózellátást - elsődlegesen az elfogyasztott szénhidrátokból (gyümölcsök, zöldségek, gabonafélék stb.). Csak extrém megvonás esetén nyúl más tartalékokhoz a működés fenntartásához. Az agynak bizonyos területei, mint például a frontális kéreg (az agy "vezérigazgatója") különösen érzékenyek a vércukorszint csökkenésére, míg az életfunkciókat ellátó területek szívósabbak - mondta Leigh Gibson, az angol Roehampton Egyetemről. "Ha a vércukorszint leesik, a gondolkodás zavarttá válik, de a légzés nem" - mondta. Ez nem azt jelenti, hogy folyamatosan üdítőt kell kortyolgatni az optimális agyi funkció fenntartása érdekében, épp ellenkezőleg: a magas vércukorszint lassan, de biztosan károsítja a sejteket az egész testben, így az agyban is - mondta Marc Montminy, a kaliforniai Salk Biológiai Tanulmányok Intézetéből.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Leírták, hogy az agy a túl sok tápanyagot patogénként észlelheti. Ennek eredményeképpen a testsúlytól függetlenül immunválasz alakul ki, mely kognitív deficithez vezethet, mint például az Alzheimer-kórral összefüggő jelenség. Ehhez hasonlóan a magas vércukorszint kognitív feladattal társítva összefügg a magasabb kortizolszinttel. Ez a hormon nagy adagban rontja a memóriát - mondta Gibson. Más szóval nem célszerű elővenni a memóriajátékot a második (harmadik) szelet sütemény után.
2. Csipegetés
A glikémiás index aszerint sorolja be az ételeket, hogy miként hatnak a vércukor-szintre. A perec magas glikémiás indexű, mert nagyon hirtelen emelik meg a vércukor szintjét. A répa glikémiás indexe ezzel szemben alacsony. Az alacsony glikémiás indexű szénhidrátok lassabban bomlanak le glükózmolekulákra, így egyenletesebb energiaellátást biztosít az agynak, és az étvágyat is jobban csillapítja - írta J.M. Bourre, a Francia Nemzeti Orvosi Akadémia munkatársa a The Journal of Nutrition, Health and Aging 2006 szeptemberi számában.
A magas rosttartalmú szénhidrátok relatíve alacsony glikémiás indexűek, de zsírokkal vagy fehérjékkel kombinálva még jobban lassíthatják a felszívódást. Például a hagyományos fehér kenyér magas indexű, hamar megemészti az ember, ami gyorsan és erőteljesen emeli a glükózszintet. A sötét, rostban gazdag teljes kiőrlésű kenyér indexe azonban alacsonyabb. Hússal vagy más fehérjével a glükóz felszívódásának görbéje sokat szelídül. Egy kis olívaolajjal és pestóval agybarát üzemanyag nyerhető, és emellett ízletes is. A kulcs a kiegyensúlyozott étrend, amiben az összes makrotápanyag (szénhidrát, zsír és fehérje) helyet kap - mondta Green.
4. Megismerni a zsírokat
Bár a zsírok csökkentik egy étel glikémiás indexét, nem mindegyik zsír egyformán jó. A gyors ételekben gyakran fellelhető transzzsírok a legrosszabbak. A telített zsírok sem kifejezetten jók, a telítetlenek pedig a legegészségesebbek. "Azok, akik sok telített zsírt fogyasztanak, sokkal hajlamosabbak a kognitív deficitre" - mondta Gibson. Erre csak egy példa a stroke megemelkedett kockázata. A heteken át telített zsírsavakon élő patkányok hippokampusza láthatóan károsodott. Az agy ezen része kritikus az emlékezet kialakulása szempontjából. Mégis, "az agy 60 százaléka zsír" - mondta Green, és a nagyon alacsony koleszterinszintet összefüggésbe hozzák a depresszióval, agresszióval és antiszociális viselkedéssel. Bár a fejlett országok lakói közül sokaknak kell visszavenniük a zsírfogyasztásból, a "nulla vérzsírszint egyáltalán nem követendő út".
Az esszenciális zsírsavak, mint például az Omega-3 nagyon értékesnek bizonyultak a depresszió és más pszichiátriai kórképek (skizofrénia) kezelésében, és a gyerekek agyi fejlődésére is kedvező hatással vannak. Green azonban hozzátette azt is, hogy a kiegészítők hatása az egészséges felnőtt agyra nagyon ellentmondásos. Legjobb a természetes forrásokra hagyatkozni, mint például a hideg vizi halakra, magokra és diófélékre.
5. Megismerni önmagunkat
A főbb hasonlóságok ellenére az étel mindenkinek egy kicsit másként hat az agyára. Gibson elmagyarázta, hogy például az extrovertáltak általában leeresztenek ebéd után: aludnának, vagy kávéznának. A méret is számít: a gyerekek és a soványak ájuldozhatnak vagy morcosak lehetnek, mert a vércukor-szintjük gyorsabban esik le.
A táplálkozási szokások is fontosak. A krónikusan alultápláltak, akik túl sokat edzenek, vagy rendszeresen kihagynak étkezéseket, már egy egészen aprócska vércukorszint-eséstől is rosszul lehetnek. Gibson szerint egyszerűen érzékenyek lesznek arra, ha nem kapnak eleget. Az arany középút segítségével nem kell az őrületig fogyókúrázni. "Minden egyes fogyókúra-hóbort egy nagy nulla" - mondta Green, de az alacsony glikémiás indexű ételek fogyasztásának van értelme.
