A tudósok már tudják, hogy a gének is szerepet játszhatnak a boldogság meghatározásában. Egyes emberek hajlamosak mentális problémákra (depresszióra, szorongásra), míg mások úgy tűnik, hogy védettebbek. De a gének csak mintegy 50 százalékát teszik ki azoknak a tényezőknek, amelyek meghatározzák a boldogságot. A körülmények, a környezet, az életmód a viselkedés és a gondolkodás folyamatai teszik ki a többit. Szerencsére e dolgok jelentős része ellenőrzés alatt tartható.
Eltekintve az evés, az alvás, a lakhatás és a szex tételeitől, a boldogság és a túlélés alapvető követelményei gyakran a hosszútávú és erősen immateriális elégedettségben gyökereznek. Az emberek generációk óta próbálják meghatározni a boldogságot, ami azért nehéz, mert a boldogság gyakran mindenki számára más attól függően, hogy a társadalom, a kultúra, a filozófia és más tényezők, például a vallás mire indítja őket.
Kapcsolatok, mesteri tudás, autonómia
Abban nincs vita, hogy a boldogság alapját az evés, alvás és lakhatás jelentik. De egyes tudósok ehhez további három tényezőt csatolnak. Raj Raghunathan, a University of Texas professzora szerint ezek közül az első a valahová tartozás érzése, mert a magány ugyanolyan pusztító, mint a fizikai betegségek. Ezután szükségünk van annak érzésére, hogy valamiben igazán jók vagyunk az életben. A "valaminek mestere lenni" érzés azért nagyon fontos az életünkben, mert másoktól is ezt várnánk el. A harmadik tétel az autonómia és a szabadság, amelyre szükség van a boldogsághoz, tehát annak az érzés, hogy képesek vagyunk kontrollálni a saját sorsunk alakulását.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ne hasonlítsa magát másokhoz
Előfordul, hogy elérjük a kitűzött céljainkat, amelyek addig motiváltak bennünket, és mégsem érezzük magunkat ettől boldogabbnak. Kutatások kimutatták, hogy a nagy események, vagy nagy teljesítmények, például egy diploma megszerzése vagy elköltözés egy új városba, egy ideig mintegy 40 százalékkal járul hozzá a boldogsághoz, de aztán a megszokás győz, s a boldogság elmúlik néhány hónapon belül. Ezért fontos olyan dolgokra összpontosítani, amelyeket ki-ki saját maga természetesen élvez, ahelyett, hogy másokhoz hasonlítaná magát abban a reményben, hogy egy célért dolgozni végül még több boldogságot okoz hosszú távon.
Tartozni valakihez: ez is a boldogság része
Mutass boldogságot, míg azzá nem válsz!
Néha a boldogság valóban csak választás kérdése: el lehet dönteni, hogy boldogság érdekli, s nem a szomorú hangulatot fokozza. Ez ugyanis a hozzáállás kétszer olyan könnyűvé teszi a harcot a borongással. Kutatások kimutatták, hogy egyszerűen mosolyogni , vagy egyenes állni már jelentős hatással vannak a hangulatra, a bizalomra és a perspektívára. Ugyanez mottó lehet alkalmazni a munkában. A szakmai tudás és a pozitív attitűd szinte kívánatossá teszik a folyamatos kihívásokat. Nem számít, hogy nem mindig sikerül minden. Nem kell tettetni a sikert, a félelem nélküli tevékenység gyakran kellemes és meglepő sikereket hoz, új ismeretek megszerzésével, és az új kihívás leküzdése miatti elégedettséggel jár.
Az idő többet ér a pénznél
A pénzt azért járulhat hozzá a boldogsághoz, mert támogatja az autonómiát, de végül az idő sokkal fontosabb lesz, mint a pénz. Egy nemrégiben közzétett tanulmány úgy találta, hogy az emberek, akik az idejüket inkább tartották értékesnek, inkább voltak boldogok, mint azok, akik a nagyobb hangsúlyt a pénzre fektették. Egy adott ponton mindenkinek félre kell tenni a munkát, és inkább a családdal és a barátokkal tölteni az időt, mert különben semmi esély sem lesz a boldogság elérésére.
Kikapcsolni egy kicsit
Ha valamit az őseinktől irigyelhetünk, hogy nem kellett aggódniuk a nyomás miatt, amit a kommunikációs technológiák helyeznek ránk. Egy 2015 tanulmány megállapította, hogy aki egyszerűen akarja növelni a boldogsága szintjét, annak elég, ha egy hétre kijelentkezik Facebookról, s ezzel máris képes csökkenteni a stresszt , és erősödik a képessége, hogy megélje a jelen pillanatait. A közösségi médiából és a figyelem-kereső kultúrából való kilépés valószínűleg abban is támogatást ad, hogy önkéntelenül is másokhoz hasonlítgassuk magunkat.
Emlékezz boldogabb időkre
Összpontosítva az élvezettel teli szenvedélyre sokkal hasznosabb a belső értékeken alapuló önbecsülés kialakításához, mint a hírnévvel vagy a pénzzel törődni, és külső elismerést várni. A University of Liverpool nemrégiben készült tanulmány amellett érvel, hogy felépíthetjük ezt a belső erőt a pozitív gondolatokra és érzésekre támaszkodva, amelyek kifejlesztik a pszichés zavarokkal szembeni ellenállóképességet. A pozitív gondolkodás erősítésének legegyszerűbb módja a kutatók szerint az emlékezés a boldog időkre.
Bekapcsolódni kreative "flow"-ba
Végül még egy, bár nem éppen új tipp maradt a boldogság eléréséhez. Csíkszentmihályi Mihály "flow" elmélete szerint, ha sikerül elérnünk egy olyan állapotot, amelyben a koncentráltság és a kreativitás olyan szintre emelkedik, amely szinte egyfajta lebegő érzést idéz elő, s amelyben minden a létező legkönnyebben és a legtermészetesebben halad a megfelelő mederben, akkor a munkában vagy a művészetben megtaláltuk a végső boldogság kulcsát. Raj Raghunathan a The Atlanticnak nyilatkozva erről azt mondta: "Végső soron, ami ahhoz kell, hogy boldogok legyünk, az valamilyen szinten nagyon egyszerű. Arra van szükség, hogy olyasmit csinálj, amit értelmesnek tartasz, s úgy csináld valamit, hogy képes legyél teljesen elmerülni benne minden nap."
Ez is érdekelhet
Forrás: medicaldaily.com
