Biztosan mindenkivel előfordult már, hogy megbántották, zokon vett valamit, ami miatt fájdalmat, dühöt, keserűséget, szomorúságot érzett. Ezen abban az esetben általában könnyű túllépni, amikor valaki olyan sért meg minket, aki nem szerves része az életünknek, vagy éppenséggel lehet, hogy soha nem látjuk újra.
Amennyiben azonban a sebet egy közeli rokon, barát, netalántán a párunk okozta, ott igencsak sokat számít, képesek vagyunk-e megbocsátani. Bár sok mindentől függ, meg lehet-e tenni ezt a gesztust, azt általánosságban véve kijelenthetjük, hogy a megbocsátás nem ördögtől való dolog, sőt: számos előnye van, amelyekből Dr. Abigail Brenner pszichiáter a psychologytoday.com -on megjelent cikkében ötöt emelt ki. Mutatjuk, melyek ezek.
Nemcsak a másiknak, hanem magunknak is megbocsátunk
Ha haragban vagyunk valakivel, az nemcsak amiatt történik, hogy mit tett velünk a másik, hanem annak okán is, hogy mit hagytunk a másiknak, hogy megtegyen velünk. Nem mindig vagyunk például tisztában azzal, hogy valaki haragszik, féltékeny vagy neheztel ránk, egészen addig, amíg elő nem áll a farbával, és az egész ki nem derül - amit persze óriási törésként élünk meg. Aki viszont megbocsát önmagának, az meggyőződik róla, hogy az adott helyzetben nem tudott volna úgy viselkedni, hogy rövidre zárja a konfliktust, ezzel a felismeréssel pedig a neheztelés és a sértődöttség helyét a gyógyulás veheti át.
Kilépünk az áldozatszerepből
A megbocsátás segít, hogy a továbbiakban ne negatívan kapcsolódjunk a másikhoz, hogy kilépjünk az áldozat szerepéből, és ne a rossz érzelmek vezéreljenek minket. Ha megtesszük ezt a gesztust, erősebbek lehetünk általa, személyiségünk fejlődhet, jobban megismerhetjük magunkat, belső működésünket. Természetesen az, hogy nem dagonyázunk mártírként a sértésben, nem jelenti azt, hogy mindent elfelejtünk, amit velünk tettek, hiszen a megbocsátás soha nem teszi semmissé a múltat. Ahhoz azonban hozzásegít, hogy megszabadulva a sértettségtől, tiszta fejjel tudjuk átgondolni, képesek vagyunk-e újra bízni a másikban.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Felszabadulunk
A megbocsátás lehetővé teszi, hogy visszanyerjük az erőnket. Ahelyett ugyanis, hogy az ellenségeskedésre, a haragra pazarolnánk az időnket és az energiánkat, olyan pozitív folyamatokba invesztálhatjuk a muníciónkat, amelyek révén fizikailag és mentálisan is fejlődhetünk. Nem vagyunk hozzáláncolva saját magunk kibírhatatlan és a sérelmeken rágódó változatához, hanem arra koncentrálhatunk, ami az adott kapcsolatban jó volt, és ami valószínűleg még most is az.
Megóvjuk az egészségünket
A negatív érzelmek az összes energiát elszívják tőlünk, és óriási terhet rónak a testünkre és az elménkre is. Valószínűleg mindenki tisztában van vele, milyen káros hosszú távon a düh, a szorongás , a depresszió és a stressz: felpörgetik a szívritmust, megnövelik a vérnyomást, összességében úgy érzi az ember, hogy nem ura saját magának. A tünetek, hatások intenzitása pedig annál nagyobb, minél közelebb áll hozzánk az a személy, aki megsértett minket. Nem lenne egyszerűbb, hasznosabb gátat szabni ezen romboló folyamatoknak, és újra egészségesnek érezni magunkat? A megbocsátás lehetőséget nyújt erre - éljünk vele!
Empatikusabbak, együttérzőbbek leszünk
Ez is érdekelhet
Minden egyes alkalommal, amikor megbocsátunk valakinek, fejlődik az empátiára, együttérzésre való képességünk, ez pedig a másokkal való viszonyunkon is meg fog látszani. Ugyanolyan kedvességgel, jósággal, békés szemlélettel működünk majd a kapcsolatainkban, mint ahogy magunkkal szemben viselkedünk - hiszen a megbocsátásra való képesség azt jelenti, hogy törődünk magunkkal, fontos a jóllétünk önmagunk számára -, és ahogy azokkal bánunk, akik megbántottak minket.
