A hosszú élet titka a méhek gondolkodásában rejtőzhet. Az Arizona Állami Egyetem tudósai felfedezték: mivel a méheknek ugyanolyan típusú agysejtjeik vannak, mint az embereknek, az eredményekből arra lehet következtetni: az emberek képesek úgy alakítani a társas életüket, hogy fiatalosan rugalmas maradjon az elméjük.
"Korábbi kutatásokból már tudjuk, hogy a lárvákról gondoskodó, kasban maradó méhek a megfigyelt időszakban végig ugyanazon a mentális szinten maradtak" - mondta el Gro Amdam, a kutatás vezetője. A kísérletről szóló beszámoló az hasábjain látott napvilágot. "Egy bizonyos idő elteltével azonban ezek a méhek kirepülnek eleséget gyűjteni és gyors öregedésnek indulnak."
A tudósok felfedezték, hogy a méhek öregedése nagyon hasonló az emberekéhez. "Már két hét után elhasználódtak a szárnyaik, testükről eltűntek a kis szőrök, ráadásul nehezebbé vált az új ismeretek elsajátítása" - írták a kutatók. Abban az esetben viszont, ha ismét lehetőségük adódott a lárvákról gondoskodni, újból jelentősen javult a tanulási képességük. Mikor a fejlődést mutató méhek agyát összehasonlították azokéval, akik nem haladtak előre, a Prx6 fehérje megváltozására lettek figyelmesek, mely az emberben szintén megtalálható, és megvéd az elbutulás ellen.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
"Talán a társas helyzet változásai segíthetnek fitten tartani az agyunkat" - jegyezte meg Amdam. "Mivel az emberek esetében tanulmányozott fehérje ugyanaz, mint a méheknél, elképzelhető, hogy reagál bizonyos társas élményekre." A méhek - ugyanúgy, mint az emberek - társas lények, rosszul tűrik a stresszt, és 7-10 napnál tovább nem élik túl az izolációt.
