Nem fogod elhinni, ezen most lehidalsz, senkinek ne add tovább, ezt csak neked mondom el! Aki ezt hallja, valószínűleg elhiszi: kikerekedik a szeme, felhúzza a szemöldökét, megtisztelve érzi magát a beavatásért - majd egészen biztosan továbbadja.
Legyen váratlan történés, furcsa élethelyzet, nem mindennapi eset vagy egy teljesen középszerű, szerdai téma, a beszélő egészen biztosan úgy adja elő, hogy az évszázad sztorija legyen. A pletyka ilyen. Egy embertől indul, és sokszor hatalmas utat jár be, mely alatt jobb esetben izgalmat hoz az unalmas percekbe, kitölti az űrt, vagy betömi a kongó ürességet, rosszabb esetben viszont rombol, súlyos károkat okoz. Jó hírt szennyez be, karriert kockáztat, kapcsolatokat mocskol, vagy családokat veszélyeztet.
A pletyka ereje hatalmas
A kommunikáció hatalom, ugyanúgy, mint a tudás. Aki tud, több lesz az átlagnál, hiszen a birtokolt információval számtalan hatást gyakorolhat másokra. Egyáltalán nem mindegy, hogy maga az informátor mennyire tudatos és érett személyiség, és persze az sem, hogy mekkora az információ súlya, vagyis adott környezetbe engedve milyen további hatásokat érhet el. A tudatlanság is lehet ludas persze: megesik, hogy valaki tudtán kívül pletykál, mert kikívánkozik belőle a történet, és talán még rosszindulat sincs a mondandójában, mégis árt vele. Sok esetben a beszélő saját maga is elhiszi, hogy együttérzésből beszél az adott személy háta mögött, de a hatás ilyenkor sem marad el.
Miért pletykálunk mégis?
A fecsegés, az üres, mindenfajta hasznos tartalom nélküli csevegés egyáltalán nem tűnik ártalmasnak. Sőt! Sok esetben még hasznos is lehet: összehozza az embereket, közös programot, beszédtémát nyújt, segítségével közelebb kerülhetnek egymáshoz. De milyen áron?
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Számos kutatás vizsgálta már a pletyka hatásait. Több egyetemen állítottak fel kutatócsoportokat, amelyek egyéni módszerekkel kísérleteztek, hogy kiderítsék, miért szeretnek annyira pletykálni az emberek. Modern, felgyorsult, digitalizált világunkban is sok esetben tapasztaljuk, hogy a negatív tartalom is hatalmas hírértékű, beszélnek róla, olvassák, továbbadják, osztják. Az esetek egy részében még a szenvedő alany sem éli meg negatívumként a róla szóló hírfolyam terjedését, mert úgy véli, hogy forog a neve, amiből majd előnyt kovácsolhat.
Mindegy, hogy igaz-e, csak beszéljenek rólam
Mindig és mindenhol kommunikálunk, ez pedig hatással van arra is, hogy mások mit mondanak, híresztelnek rólunk, ha úgy tetszik, pletykálnak. Ma már nem elég a legjobbnak lenni, annak is kell látszani. Éppen ezért is dolgoznak a cégek kommunikációs tanácsadókkal az üzleti élet legkülönbözőbb területein.
"A kommunikáció, így a pletyka jelentősen befolyásolja egy vezető, vállalat vagy márka megítélését, és ennek sokszor forintosítható hatása is van. Persze, más a pletyka az irodában, más az üzleti életben, és megint más a showbiznisz világába." - magyarázza Drágus Richárd kommunikációs tanácsadó, aki szerint a celebek sokszor maguk vetik el a róluk szóló pletyka magjait. A szakember Gábor Zsazsa szavait idézi: "nem az a fontos, hogy igaz legyen, csak beszéljenek rólam". Ilyen tekintetben akár egy botrányhír elindítása is lehet ésszerű és gazdaságilag racionális cél egy celeb esetében.
A vállalati szektort nézve viszont már árnyaltabb és érzékenyebb a helyzet. Egy-egy hír, álhír , ha úgy tetszik iparági vagy médiapletyka rendkívül komoly hatással lehet negatív és pozitív irányban is egy-egy cég, márka értékére. Éppen ezért is kezelik mindezt lényegesen óvatosabban és tudatosabban az üzleti világban. "Például ha egy tőzsdei cégről elterjed a hír, hogy nagyszabású ipari innovációra készül, akkor ez jó hatással lehet a részvény-árfolyamokra, de mindennek az ellenkezője is igaz. A pletykánál már egy fokkal komolyabb kategória, amikor megjelenik egy cikk a médiában egy cégről" - mondja a kommunikációs szakértő.
Az irányít, aki először hozza a hírt
A globalizált hírfogyasztás korában élünk. Egy negatív hírnek nem kell sok idő, szinte azonnal átgyűrűzik tíz-húsz-ötven országba, így milliárdos mozgást hozhat néhány óra alatt a részvényárfolyamokban. A legnagyobb vállalatok ezért is készülnek tudatosan az ilyen krízishelyzetekre. "Mindig az irányít, aki először mondja a hírt. Ez a rossz hírek esetén hatványozottan igaz. A kezdeti benyomás, főleg ha negatív - még akkor is, ha csak vád - gyorsan és mélyen rögzül, nagyon nehéz utána megváltoztatni az ezzel kapcsolatos véleményeket. Ilyenkor érdemes gyorsan és átgondoltan reagálni, erre pedig csak akkor van mód, ha felkészülten ér minket a krízis" - magyarázza Drágus.
Pletyka az irodában
Az irodai pletyka is mindig létezett - és létezni is fog. Az emberek, kollégák beszélgetnek, sokszor találgatnak, néha kicsit rosszindulatúan, máskor semlegesen. Ezt nem lehet megszüntetni. Azért viszont tehetünk, hogy minket kevésbé érintsen mindez. Tudatosan formálhatjuk, hogy mások mit gondoljanak rólunk. "Például a karácsonyi buli után általában nem a konszolidáltan vagy akár pár pohár bor után az átlagnál vidámabban beszélgető kollégákat kapja fel az iroda pletyka, hanem inkább azt, aki az üzleti etikett szabályainál lényegesen nagyobb dekoltázzsal érkezett, vagy éppen a kelleténél sokkal többet ivott, és kellemetlenül viselkedett. A vezetők esetén persze határozottabban igaz, hogy érdemes odafigyelniük minderre. Egy nyitott, nyugodt, kedves és kompetens főnökről várhatóan kevesebb rosszindulatú pletyka indul majd meg, mint egy kiabálós, negatív, piszkálódó vezetőről, akiről ráadásul még nem is túl jó abban, amit csinál. Vagyis érdemes lehet tudatosan építeni saját én-márkánkat és törekedni rá, hogy minél kevesebb alapot adjunk a rosszindulatú pletykák kialakulására" - tanácsolja a szakértő.
Hatása egyértelműen negatív
"Nincs pozitív pletyka. Amit annak gondolunk, az már megbeszélés, eszmecsere vagy élményátadás" - mondja Faragó Melinda pszichológus. A szakember szerint a pletyka azért is káros, mert minden esetben beavatkozik a másik privát szférájába, ítéletet, negatív tartalmat közvetít. Miközben adott személy vagy személyek jól kibeszélnek valakit, magasabb rendűnek érezhetik magukat - úgy gondolják, hogy többek, mint a másik, és joguk van véleményt formálni, ítélkezni. Ezzel a hozzáállással indítják a kommunikációt, melynek iránya ezáltal már eleve elrendelt: nem lehet jó, csakis rossz.
"A pletyka egyidős magával a kommunikációval , így az emberiséggel is. Ősidők óta része a mindennapoknak. Valószínűleg már az ősemberek is használták ezt a kommunikációs eszközt a maguk fejlettségi szintjén. Oka a biztonságkeresés: minél tájékozottabb az ember, annál nagyobb biztonságban érezheti magát, annál magabiztosabb lehet. A szükségletek szempontjából a pletyka így nagyon alapvető igény, hiszen minden ember belső késztetése, hogy minél többet tudjon a közegről, mely az élete része. Minél több információt birtokol valaki, annál nagyobb az esélye a hatalom megszerzésére és gyakorlására" - magyarázza a pszichológus, aki hozzáteszi, hogy a pletyka sosem építő jellegű, mindig torzít annak érdekében, hogy aki tovább adja, érdekesebbé, eladhatóbbá, kívánatosabbá váljon tőle.
Pótolja a hiányt, kitölti az űrt
"Sok ember kiüresedett. A napi mókuskerék, a megélhetési, egzisztenciális hajsza, a fárasztó és nyomasztó hétköznapok mind a kisebb ellenállás irányába terelik az embert. Sokszor még azok is pletykálnak, akik magas szinten állnak, embereket irányítanak, mások sorsáról döntenek, feltalálnak dolgokat, elméleteket gyártanak, majd valósítanak meg, elméleti síkon dolgoznak, a számok, a paragrafusok vagy fehér falak között mozognak, köpenyt hordanak. Nem az intelligenciaszint határozza meg, hogy valaki pletykál-e, vagy sem" - meséli Faragó Melinda.
A pszichológus szerint a lexikális tudás, az értelmi intelligencia egyáltalán nem fokmérője annak, hogy valaki kibeszél-e másokat. A tudománnyal és elméleti munkával foglalkozó emberek élete is lehet mentes az érzelmektől, ilyenkor pedig a pletyka kitöltheti az űrt, képes pótolni a hiányt, amelyet az adott személy elszenved. A pletyka tehát inkább terjesztőjéről állít ki bizonyítványt, őt minősíti. Amikor tudjuk, hogy kitől indult a hír, a történet alapján rengeteg dolgot azonosíthatunk a pletyka továbbítójáról, hiszen annak ténye, hogy milyen köntösbe bújtatja, már saját érzelemvilágát tükrözi.
Pszichológusunk tanácsolja:
Ez is érdekelhet
Amikor azt tapasztaljuk, hogy pletykát indítottunk, tartsunk önvizsgálatot, figyeljünk egy kicsit befelé.
- Tegyük fel a kérdést: mi helyett pletykálunk?
- Találjunk olyan időtöltést, melyben hasznosnak érezzük magunkat, mellyel önmagunkon vagy másokon segíthetünk!
- Keressünk más kikapcsolódási formát, melyben ellazulhatunk, aktívan pihenhetünk, töltekezhetünk!
