A krónikus stressz világszerte rengeteg embert érint, nincs ez máshogy Magyarországon sem. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) néhány éve végzett kutatása szerint a magyar felnőttkorú lakosság csaknem 20 százalékának a szorongás a mindennapok részét képezi, 45,7 százalékukat pedig legalább időnként érinti a stressz valamilyen mértékben. A tanulmány ráadásul a 2020 tavaszán itthon is berobbant koronavírus-járvány előtt készült, ami csak újabb terhet rótt a lakosság mentális egészségére. Ennek pedig hosszú távon nagyon súlyos egészségügyi következményei lehetnek.
Stresszreakció: haszna már nincs, kára annál inkább
A stressz a szervezetünk természetes válaszreakciója egy váratlan és veszélyes - vagy legalábbis annak vélt - helyzetre. Hatására adrenalin és noradrenalin szabadul fel, amelyek azonnal a létfontosságú szervekbe és a vázizmokba továbbítják a vért, növelik a vérnyomást, illetve fokozzák a szívizmok munkáját. Őseink életében ennek fontos szerepe volt, hiszen a vadállatokkal vívott küzdelemben a gyors reflexek és az izmok nagyobb terhelhetősége elengedhetetlen volt az életben maradáshoz. A modern emberből azonban a létbizonytalanság vagy a munkahelyi és családi nehézségek váltják ki a legtöbb szorongást, melynek megoldásában nem sok szerep jut ezeknek az élettani folyamatoknak. Az állandó stresszreakciók azonban súlyosan károsítják a szervezetünket és komoly betegségek kialakulásához is hozzájárulhatnak.
A krónikus stressz miatt a pulzusszám és a vérnyomás is tartósan megemelkedik, ami károsítja a szívet és az érrendszert, és akár magasvérnyomás-betegséghez, szívinfarktushoz vagy stroke-hoz is vezethet. Hatással van bizonyos hormonok termelődésére és működésére, illetve az immunfolyamatokra is, gyengíti a szervezet természetes ellenálló képességét a kórokozókkal szemben. Az állandó stresszben élő embereknek jól ismert probléma lehet a fej- és gyomorfájás, illetve a különböző emésztőrendszeri panaszok. A stressz hatására felszabaduló kortizol hormon felerősíti az éhségérzetet is, ami miatt az állandó szorongással élők nagyobb arányban küzdenek elhízással is. A szervezetben lévő adrenalin miatt gyakori problémát jelentenek a különböző alvászavarok is, a szorongással küzdő ember nehezebben alszik el, éjszaka többször felébred. Ez nemcsak azért jelent gondot, mert a másnapi fáradtság miatt nehezebben tudjuk elvégezni a feladatainkat, de a szervezetünkben számos kulcsfontosságú folyamat alvás közben zajlik le, melynek hiányában egészségünk tovább romlik.
Mivel a stressz ezen tünetei újabb egészségügyi problémákat vezethetnek fel, amelyek pedig ismét szorongásos panaszokat eredményeznek, így a stressz az egészségünk romlásának egy olyan körfolyamatát indíthatja be, amelyből nagyon nehéz megtalálni a kiutat. A legjobb tehát megelőzni a problémákat, és a mindennapjaink részévé tenni a stresszkezelés hatékony formáit.
A helyes életmód része a sport (is)
Személyenként változó, hogy pontosan kinek mely módszerek válnak be leginkább, ezzel együtt azonban akad néhány általános tanács, amik jó támpontot nyújthatnak. Mindenképpen hasznos, ha törekszünk a kiegyensúlyozott, egészséges életmódra, melynek része a tudatos táplálkozás és a rendszeres sportolás. Nem is kell feltétlenül a legizzasztóbb mozgásformákban gondolkodni, egy hosszú séta vagy a jóga is segíthet a bennünk felgyülemlett feszültség enyhítésében. Válasszunk egy olyan mozgásformát, amelyet szívesen űzünk és a mindennapjaink részévé tehetünk!
Állítsunk fel egy napirendet
Testünk folyamatait a biológiai óránkhoz igazítja, melynek zavartalan működését alaposan felboríthatja a rendszertelen életvitel. Próbáljunk felállítani egy olyan napirendet, amelyet követhetünk a mindennapokban: törekedjünk például arra, hogy mindennap nagyjából ugyanabban az időszakban feküdjünk le és keljünk fel, valamint az étkezéseinket is próbáljuk rendszeresen ugyanarra az időpontra időzíteni. Ez a kiszámíthatóság önmagában is tervezhetőbbé teszi a napunkat, ami sok feszültségtől mentesít, de a biológiai óránk megfelelő működése is segít enyhíteni a szorongással járó panaszokat.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ne feledkezzünk meg a magnéziumpótlásról
Az egészséges táplálkozás mellett kiemelt figyelmet fordítsunk bizonyos vitaminok és ásványi anyagok pótlására is. A stressz ideg- és izomfeszültséggel jár, ezért sokat segíthet a kalciumot és különösen a magnéziumot tartalmazó ételek fogyasztása. Ezek az ásványi anyagok ugyanis nélkülözhetetlenek az idegsejtek közötti ingerületátvitelhez és az izmok összehúzódásához. A felnőttek napi magnéziumigénye 375 milligramm, ennél a táplálkozásunk során rendszerint kevesebbet juttatunk a szervezetünkbe, így érdemes akár táplálékkiegészítők formájában is pótolni.
Segíthet a CBD-olaj
A szorongásos tünetek kezelésére világszerte egyre több országban használják az orvosi kender virágzatában termelődő egyik hatóanyagot, a CBD-t. Az ebből készített CBD-olajat semmiképpen sem szabad összekeverni a kábító hatása miatt alkalmazott és Magyarországon is illegális "fűvel". Tudatmódosító, kábító hatása nincs a készítménynek, viszont többféle kutatás is igazolta, hogy antidepresszáns, illetve alvásjavító hatással bír. Használatával a szorongásos panaszok csökkenthetőek, kipihentebbek és frissebbek lehetünk napközben, illetve a stressz hatására kialakuló betegségek is megelőzhetőek. Persze a használata előtt mindenképpen egyeztessünk a háziorvosunkkal, főleg ha valamilyen betegség miatt más készítményeket is használnánk párhuzamosan.
Szponzorált tartalom. A cikk a CBD Island megbízásából készült.
Legjobban: