Az úgynevezett „Grant és Glueck tanulmányok” a leghosszabbak az egészség és boldogság témakörében, amelyet valaha is lefolytattak. A vizsgálatok 75 éve alatt több tízezer oldalnyi kérdőív, egészségügyi nyilvántartásokba rendezett adat, képalkotó technikákkal rögzített lelet, laboreredmény stb. halmozódott fel. Az anyagot bővítették a családtagokkal és barátokkal készített interjúk. Sőt a thrillist.com herezacskó-mérésről is beszámol a kutatásokat ismertető írásában.
A vizsgálatban résztvevők többsége jelenleg a 80-as, 90-es éveiben jár, és sokan már elhunytak közülük. A Harvard Egyetem kutatói hét fő tényezőt azonosítottak, amely lehetővé teszi, hogy addig éljünk, ameddig csak lehet. A hosszú élet titkait már sokan elmesélték, de ezek közül egyik mögött sem állt egy 75 évig tartó harvardi kutatások, úgyhogy ezúttal ezt érdemes az eredményeket komolyan venni.
Szerezzen diplomát, vagy sose hagyja abba a tanulást!
A tanulás (különösen, ha számot is kell adni az elsajátítottakról) kellemetlen és olykor komolyan stresszes dolognak tűnik. De az adatok arra utalnak, hogy mégis meghosszabbítja az életet. A halálozási arány a belvárosi résztvevők (Glueck) között 68-70, a Harvardon képzést kapottak (Grant) között pedig 78-80 év volt. A Glueck résztvevői között a felsőfokú végzettségűek (6 százalék) pedig éppen olyan egészségesek idős korukban is, mint a Grant résztvevők. Ez pedig azt jelenti, hogy aki nem tanul, annak az élete akár emiatt 10 évvel is megrövidülhet. Ez persze nem meglepetés, mert több tanulmány igazolta már a tanulás, illetve az oktatásban való részvétel egészségi előnyeit.
Ne dohányozzon!
A dohányzás mindkét tanulmány résztvevői esetében nagymértékben járult hozzá a betegséghez és a korai halálhoz. Ez talán nem sokat jelentene, ha az 1950-es években nem éppen a Philip Morris (Amerika elsőszámú dohányipari vállalata) lett volna az egyik fő finanszírozója a Grant tanulmánynak. Azokban az években a kérdőívek ilyen kérdéseket is tartalmaztak: „Ha soha nem dohányzott, miért nem?” A marketing megközelítés és finanszírozó kiléte sem gátolta meg a kutatás vezetőit, hogy figyelembe vegyék a dohányzás következményeit és belőle fakadó haláleseteket.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ne alkoholizáljon!
Mindkét tanulmány résztvevői esetében a túlzott alkoholfogyasztás messze túlmutat az egészségügyi következményeken. Az elég sokat mond az alkohollal való visszaélésről, hogy ez az első számú ok, amely hozzájárult a betegségekhez és a korai halálhoz a résztvevők körében.
Az elmúlt években a kutatásban résztvevő szakemberek azt is felfedezték, hogy az alkoholizmusnak szerepe volt az érintettek körében regisztrált válások 57 százalékában. Azt is feltételezhetnénk, hogy a rossz kapcsolatok vezetnek az iváshoz, de e tanulmányok esetében nagyon kevés rossz házasság volt, amely valóban alkoholizmushoz vezetett. Ehelyett a résztvevők kifejlődő alkoholproblémája tette tönkre a partnerükkel való viszonyukat. A Grant tanulmányt vezető kutató, Dr. George Vaillant arra a következtetésre jutott, hogy „az alkohol az oka, nem pedig eredménye az élet problémáinak”. Az olyan problémák, mint a depresszió és a neurózis döntőek követik és nem megelőzik az alkohollal való visszaélést.
Mozogjon és tartsa meg az egészséges testsúlyát!
A tapasztalatok nem egyértelműek, amennyiben az egészségi állapotból megjósolható a testmozgás minden életkorban, de a testmozgásból nem lehet előre következtetni az idős kori egészségre. Dr. Vaillant arra a következtetésre jut, hogy az egészséges emberek edzik magukat, de nem feltétlenül a testmozgás teszi az embereket az egészségessé.
Ugyanez vonatkozik a koleszterinre . Míg az egészséges koleszterinszint az élet korai szakaszában befolyásolhatja életjellemzőket 50 éves korban, de a tanulmány megállapította, hogy az 50 éves korban mért koleszterinszintnek egyáltalán nincs hatása a 80 évesek egészségére és a boldogságára.
Ezek után miért vélik mégis, hogy a testmozgás és az egészséges testsúly két fontos tényezője a hosszú életnek és a boldogságnak? Bár a kutatók nem tudják pontosan, hogy miért, de a testmozgás és az egészséges súly segítségével az emberek valahogy mégis hosszabb ideig élnek, a végső kutatási eredmények ezt mutatják.
Alkalmazkodjon a pocsék életkörülményekhez!
Az élet sokszor szívás, s ahogy az emberek erre reagálnak, meghatározza, hogy túlteszik magukat rajta vagy megtöri őket. A kutatók a résztvevőket ért fájdalomra, szenvedésre adott élethosszig megfigyelhető reakciókat, védelmi mechanizmusokat négy kategóriába sorolták: pszichotikus, éretlen, neurotikus és érett. A végső cél az, hogy a pszichotikusból (önimádó, hataloméhes) éretté (önzetlen, érzelmileg egészséges) váljanak anélkül, hogy túl sok botláson mennének át az útjukon.
A tanulmányok felfedezték, hogy az érett alkalmazkodás volt messze a legerősebb előrejelzője a „sikeres” öregedésnek egy egész életen át. Ha valaki 60 évesen egy 9 éves védelmi mechanizmusait használja, az nem jelez túl sok jót. A gyenge küzdési készségek általában alkoholizmushoz, dohányzáshoz, depresszióhoz, egészségtelen szokásokhoz és az összes többi olyan dologhoz vezetnek, amelyeket összefüggésbe szoktak hozni az embert pusztulásával.
Végső konklúzió
Amikor Dr. Vaillanttól megkérdezték, hogy mit tanult a Grant tanulmányban való munka több mint 40 éve alatt, a válasz egy kissé váratlan volt: „Az egyetlen dolog, ami igazán számít az életben, az a többi emberrel való kapcsolat”. Valamivel később, amikor újra megkérdezték a tanulmány legfontosabb tanulságáról, Vaillant így foglalta össze egyszerű szavakkal: „A boldogság szeretet. Ennyi." Azaz a jó kapcsolatok tartanak minket boldogan és egészségesen. E titok megfejtésére az elmúlt 75 évben 25 millió dollárt költöttek. Ennek boldog tudatában máris mehetünk megölelni valakit, aki igazán fontos.
Ez is érdekelhet
Forrás: thrillist.com
