A zene az egész életünket végigkíséri valamilyen formában: gyermekdalokkal tanulunk meg számolni, pörgős ritmusú számokra táncolunk a szórakozóhelyeken, illetve kellemes dallamokra relaxálunk egy nehéz nap végén. A fiatalok baráti körüket is a zenei ízlésük szerint alakítják ki, ezért a szociális életünkre is hatással van. De befolyásolja a hangulatunkat és munkahelyi produktivitásunkat is.
Az uszító szövegek is lehetnek pozitívak
Egy közelmúltban végzett kutatás arra kereste a válasz, hogy a rapzene egy fajtája, a "drill" (amelynek jellegzetessége, hogy szövegei erőszakosak) hatásait vizsgálta. Ezek a dalok nagyrészt a rivális bandák összecsapásairól szólnak, az előadók pedig a közösségi médián keresztül is népszerűsítik a veszélyes életvitelt. A Birmingham Egyetem kutatói szerint ezek a dalok elsősorban az amúgy is erőszakos emberek körében népszerűek, azt azonban nem lehet egyértelműen állítani, hogy a zene hatással lenne a habitusukra. A bűnözési rátát a rasszizmus, a rossz szociális háttér és a szegénység emeli leginkább, ezek a zenék pedig egy szubkultúra részei, amelyben a legnagyobb arányban élnek emberek ilyen körülmények között.
Néhány éve egy kutatássorozat igazolta azonban, hogy a zene felszíthatja az agresszív érzéseket és gondolatokat. 70 férfi és 75 nő viselkedését vizsgálták azt követően, hogy egy részüknek erőszakos hangvételű dalokat kellett hallgatnia. Az eredmények alapján sokkal feszültebbek voltak és ellenségesebben viselkedtek, mint akiknek könnyedebb dallamokat játszottak le. Viszont azt is megállapították, hogy az erőszakos szövegek csak rövid ideig hergelik fel a hallgatóságukat, nyugodt környezetbe kerülve a hatásuk is elmúlik.
A zenét viszont már bűnmegelőzési céllal is használták: egy amerikai városban például a csellengő fiatalokat szerették volna megleckéztetni vele. A Kaliforniai Santa Rosa vezetőségének elege lett a város főterén lézengő iskolakerülő tinikből, ezért komolyzenét vetett be ellenük. A tizenévesek többségének nem tetszettek Johann Sebastian Bach klasszikusai, amit hangszóróból játszottak, így azután is játszották, hogy a kellemetlenkedők már elhagyták a teret.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Hogy a zene milyen érzéseket vált ki belőlünk, befolyásolja az is, hogy magához a műfajhoz milyen képzetet társítunk - hangsúlyozta Lily E. Hirsch, aki egy könyvet is publikált a muzsika hatásairól. A komolyzenét például sokan azért tartják visszásnak, mert fejben a konzervatív nyárspolgár képét társítják hozzá - ezekben az emberekben negatív érzéseket keltenek az amúgy nyugtató melódiák. Ugyanígy az uszító dalszövegek is pozitív érzéseket indukálhatnak azokban az emberekben, akik számára a dal összetartozást szimbolizál - ilyen például egy szegénynegyed nehéz életét bemutató rapszöveg.
Vidámabbnak látjuk a világot a zenétől
Mindnyájunknak ismerős lehet ugyanakkor az érzés, hogy egy melankolikus dalt meghallgatva hosszabb ideig úrrá lesz rajtunk a szomorúság . A Groningen Egyetem kutatása szerint a zenének hatása van arra is, ahogy a világot látjuk. Egy 2011-es kutatásban 43 résztvevőnek kellett szomorú és vidám dalokat hallgatnia, majd ezután emberek portréit kellett végigböngésznie, és megjelölni, hogy az adott személy jókedvű vagy szomorú. Akik melankolikus dalt hallgattak, sokkal több szomorúságot láttak az arcokon, míg akik vidámat, azok a fotókon lévő embereket is sokkal jobb kedvűnek látták.
Egy másik kutatásban depressziós és lelkileg kiegyensúlyozott embereket "kezeltek" pozitív töltetű zenével. Mindkét csoport hangulata sokat javult a dallamok hatására. A kutatók szerint a zene már csak azzal is segíthet a lelki gondokkal küzdőkön, hogy elvonja a figyelmüket a szorongás tárgyáról. Ráadásul a zene a mindennapi monotonitásból is kizökkenti az embert, ami pozitív érzésekkel tölt fel.
Ez is érdekelhet
Forrás: CNN
