A nemi alapú társadalmi előítéletek még mindig nagyon erősek világszerte: az emberek csaknem 90 százaléka legalább egy ilyen jellegű előítélettel él. A legutóbbi felmérések szerint 10 férfiből és nőből csaknem kilenc zsigeri előítéleteket hordoz a nőkkel szemben – hívják fel a figyelmet a 80 országot vizsgáló dokumentum szerzői. A felmérés alapján az emberek csaknem fele, 49 százaléka úgy gondolja, a férfiak jobb politikai vezetők, 43 százalékuk szerint pedig rátermettebb vállalati vezetők. Csupán a megkérdezettek 27 százaléka gondolja, hogy a nők és férfiak számára biztosított azonos jogok a demokratikus berendezkedés alapvető részét képezik, 28 százalékuk pedig úgy gondolja, a felsőfokú tanulmányok fontosabbak a férfiak számára.
„Noha mindent meg kell tenni a nemi alapú előítéletek felszámolása érdekében, a végső cél a hatalmi dinamikák megváltoztatása, mégpedig nemcsak férfiak és nők között, hanem általánosságban az emberek egymás közötti viszonyát illetően” – szögezte le Aroa Santiago, az UNDP szakértője. „A nők jogait korlátozó társadalmi normák a közösség egészére nézve károsak és gátolják a fejlődést” – hangsúlyozta Pedro Conceicao, a UNDP fejlesztési osztályának igazgatója. Hozzátette, az egész világ nyer azon, ha a nők szabadságát és önrendelkezését garantálják.
Jóllehet az oktatás mindig is a nők helyzetének előmozdítását segítette, a kutatásban aláhúzzák, hogy egyrészt a koronavírus-járvány nyomán rengeteg nő vesztette el a munkahelyét, másrészt a munka világában még mindig globálisan jelen van a bérszakadék. A nők lelki és testi egészségére emellett közvetlen fenyegetést jelentenek az erőszakról vallott nézetek: négyből egy megkérdezett nem látta problémának, ha egy férfi bántalmazza a feleségét. A jelentésben figyelmeztetnek továbbá, hogy a nemek közötti egyenlőtlenség kezelése nélkül nem sikerül megvalósítani az ENSZ 2015-ben megfogalmazott, 2030-ig tartó fenntartható fejlődési programját (SDG) sem.