A diétázás a normál étkezéshez képest nagyobb eséllyel teszi az embereket ingerlékennyé és haragossá - idézte egy amerikai tanulmány megállapítását a The Daily Telegraph című brit napilap online kiadása.
A Journal of Consumer Research című szakfolyóiratban ismertetett tanulmány szerzői szerint az evéssel kapcsolatos önuralom gyakorlásához szükséges erőfeszítés az emberek gondolataiban agresszív keretet kaphat, ami például erőszakos filmek választásában nyilvánul meg.
A zabálás pszichológiája Az egyik kísérletben a tesztalanyok almát vagy csokoládét választhattak. Az almát elfogyasztók közül nagyobb arányban választottak később haragot és dühöt ábrázoló filmet megtekintésre a "szelídebb" film helyett. Egy másik tanulmány résztvevői élelmiszerekre vonatkozó ajándékutalvány vagy gyógyfürdői rekreációs szolgáltatás közül választhattak. Az ezt követő megkérdezésben az előbbi mellett döntő emberek nagyobb érdeklődést mutattak a dühös arcokat ábrázoló fotók iránt, mint a rémült arcok iránt. A harmadik tesztben diétázó és nem diétázó emberek véleményét kérték ki egy dühöt, illetve szomorúságot kiváltó társadalmi üzenettel kapcsolatban. A diétázók többen szavaztak az előbbire, amely azt az üzenetet tartalmazta, hogy "ha nem növelik a rendőrök képzésére szolgáló ráfordításokat, több bűnöző szökik majd meg a börtönökből". Végül az utolsó tanulmányba bevont emberek egészséges vagy ízletesebb, ám kevésbé egészséges desszert közül választhattak. Akik az előbbi mellett döntöttek, utána nagyobb eséllyel lettek ingerültek egy parancsoló módban eljuttatott reklámüzenet miatt.
Ha erre a 6 kérdésre igennel válaszolsz, nikotinfüggő vagy
"A kutatás megmutatta, hogy az önuralom folyamatos gyakorlása következtében nagyobb valószínűséggel viselkednek az emberek agresszívan mások iránt, és a diétázó emberek ingerlékenyebbek és gyorsabban indulatba jönnek" - véli David Gal, a chicagói Északnyugati Egyetem és Wendy Liu, a Kaliforniai Egyetem munkatársa, a tanulmány két szerzője. Mint hozzátették, az emberek viselkedésének megváltoztatására irányuló törekvéseknek a módszerek szélesebb körét kellene magukba foglalniuk, melyek jobb eséllyel mozdítanak elő pozitív viselkedési válaszokat.
Északkelet felől fokozatosan növekszik, vastagszik a felhőzet, és főként az északi megyékben, késő délutántól pedig egyre inkább a Dunántúlon kisebb eső, zápor is előfordulhat. Az északi, északkeleti szelet főként az északkeleti, keleti tájakon és az Alpokalján kísérhetik erős, akár viharos lökések. A legmagasabb nappali hőmérséklet 10 és 17 fok között valószínű, a délnyugati tájakon mérhetjük a magasabb értékeket. Késő estére 7 és 11 fok közé hűl le a levegő. Most pár napig nem kell fronthatástól tartani.