Tény, hogy az emberek leginkább olyankor szoktak terapeutához fordulni, amikor valamilyen krízishelyzet alakul ki az életükben, vagy extrém stressz alatt állnak. Az, hogy ez kinél mit jelent, illetve kinek milyen ezen a téren a tűrőképessége, teljesen egyéni. Ráadásul terápiára olyankor is érdemes lehet elmenni, mikor nincs semmilyen extrém gondunk, mivel ezen a téren is ugyanúgy működik a megelőzés, mint a fizikai egészségünk esetében. Aki "jól" van, az is járhat terápiára, éppen azért, hogy ez hosszú távon is így maradjon.
Jobban megértjük, megismerjük önmagunkat
Dr. Gail Saltz, a New York Presbyterian Hospital Weill-Cornell School of Medicine pszichiáter professzora szerint is érdemes megelőző jelleggel terápiára menni, mert abban mindenképpen segíteni fog, hogy jobban megértsük és megismerjük önmagunkat - írja a healthline.com . Ez pedig hosszú távon csökkenti a szorongás és a depresszió kialakulásának az esélyét, és felkészít a stresszesebb helyzetek kezelésére is. Ráadásul, ha valaki depressziósnak érzi magát, mindenképpen érdemes szakemberhez fordulnia, mivel a depressziónál nem érdemes mértéket keresni. Már egy enyhébb esetben is jól jöhet a segítség, éppen azért, hogy a helyzet ne forduljon súlyosabbra.
A pandémia miatt sokan rosszabbul vannak lelkileg
Az elmúlt másfél évben az egész világ a koronavírus-járvánnyal küzdött, és ez a küzdelem még nem ért véget. Mindez pedig eddig szokatlan mértékben és ismeretlen módokon terhelte meg az embereket, így nagyon kevesen vannak azok, akiknél már önmagában a járványhelyzet, illetve a következményeivel történő megbirkózás ne adna már önmagában okot arra, hogy valamilyen mentálhigiénés szakemberhez forduljanak. A koronavírus előtti helyzethez képest megnőtt azoknak a száma, akik szorongásos, depressziós tünetekkel, extrém stresszel, esetleg még rosszabb esetben akár szuicid gondolatokkal is küzdenek.
A terápia nem szégyen
Az is nagyon fontos, hogy minél többen megértsék, hogy terápiára járni nem szégyen. Aki terápiára jár, az inkább tiszteletet érdemel azért, hogy felismerte, hogy segítségre van szüksége, és ahhoz is volt elég bátorsága, hogy segítséget is kérjen. Aki pszichológushoz jár, az nem beteg, és nem bolond, hanem egy józan gondolkodású ember, aki felelősséget érez az önmaga és a körülötte élők állapotáért, és tesz azért, hogy a mentális egészségéről gondoskodjon.