Az asszertivitás egy olyan kommunikációs készség, módszer, mely ötvözi az önérvényesítést és a mások érdekeinek figyelembe vételét. Elősegíti az erőszakmentes kommunikációt, és hosszú távon a szociális hatékonyságot. Azt jelenti, hogy kiállunk önmagunkért, eredményesen fejezzük ki magunkat, és képesek vagyunk megelőzni, hogy mások kihasználjanak. Az asszertivitás fokozza az önbizalmat, és segítségével mások tiszteletét is kivívhatjuk. Segít a stressz-kezelésben és a düh kontrollálásában is.
Ha az asszertivitás (magabiztosság, önérvényesítés) ilyen hasznos és "egészséges", miért olyan nehéz mégis megvalósítani? Hogyan lehetünk igazán asszertívek?
Az asszertív kommunikáció technikája
Sokszor előfordul Önnel, hogy nem mer visszautasítani egy kellemetlen, vagy nem munkakörbe tartozó feladatot, azért, hogy ne kelljen vitába szállni a főnökével? Úgy érzi, nem tud nemet mondani, és gyakran kihasználják? Hiába érzi magát jó szakembernek, mégsem tud érvényesülni? Fél kinyilvánítani haragját, még, ha az jogos is? Azt hiszi, mások sokkal talpraesettebbek, meggyőzőbbek, mint Ön?
Ha igen, érdemes megtudnia, hogyan is lehet asszertíven viselkedni!
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az asszertivitás tanulható, fejleszthető, s elsajátítása elősegíti és megkönnyíti a konfliktushelyzetek megoldását.
Az asszertivitás annyit jelent, mint szándékaink, céljaink nyílt, őszinte megfogalmazása, egyenes, világos kifejezések alkalmazása a beszédben. Az asszertív viselkedés a non verbális kommunikáció keretében magabiztos fellépésben nyilvánul meg, melynek elemei a szavainkkal összhangban lévő testbeszéd, a nyílt tekintet, a határozott és nyugodt hang, az egyenes tartás.
Embere válogatja
Az emberek különbözőképpen kommunikálnak, mely egyaránt az élettapasztalatokon és a temperamentumon múlik. Kommunikációs stílusunk leginkább egy olyan megrögzött szokás, melynek nem is vagyunk tudatában, annak, tulajdonképpen hogyan is kommunikálunk. Hajlamosak vagyunk ragaszkodni hozzá, még akkor is, ha az nem eredményes.
Egy biztos: az asszertivitás az esetek többségében célravezető. Az asszertív kommunikáció kölcsönös tiszteleten alapszik - mert tiszteletet adni és kapni egyaránt tudni kell.
Asszertivitás vagy passzivitás
Egy passzív kommunikációs stílus azt közvetítheti, hogy saját jogainkat semmibe vesszük, és nem tiszteljük. Ezzel alkalmat teremtünk másoknak, hogy semmibe vegyék igényeinket, szükségleteinket. Például: igent mondunk, ha egy kollégánk megkér, hogy vegyük át egy feladatát, míg ő szabadságon van, annak ellenére, hogy saját munkánkban is elmaradásunk van, és ez nyilvánvaló túlórát fog jelenteni. Vagy, ha valamire azt mondjuk: Nekem mindegy, döntsön a többség! Ennek az az üzenete, hogy saját érzéseink és gondolataink nem olyan fontosak, mint másoké.
Sokszor könnyebb azt mondani: "Ne szólj szám, nem fáj fejem.", legalább béke van, és megelőzhetőek a konfliktusok. De valójában (ha mindig készségesek vagyunk, lehet ránk számítani) hosszútávon kiszolgáltatottnak, kedvetlennek, akár depressziósnak érezhetjük magunkat, az elfojtott harag miatt pedig fájhat a fejünk, gyomrunk, tartósan emelkedhet vérnyomásunk, stb. Legyünk tehát mi magunknak az elsők!
Asszertív vagy agresszív
Az asszertivitás nem egyenlő az agresszióval. Az agresszív emberek semmibe veszik mások szükségleteit, érzéseit, véleményét. Önteltek és fölényesen viselkednek. Sértegetnek, megszégyenítenek másokat, vagy akár fizikailag fenyegetően lépnek fel. Nincs bennük tisztelet, csupán az erő és dominancia iránti vágy, győzni minden áron. Ez több, mint amit önérvényesítésnek lehet nevezni.
Aki pedig gyakran agresszíven viselkedik, az elsősorban nem saját testi-lelki egészségét, hanem másokkal való kapcsolatát rombolja - így könnyen magára maradhat.
Az asszertivitás előnyei
Az asszertív magatartás számos mindennapi szituációban nagyon hasznos, otthon és munkában egyaránt, és tulajdonképpen bárhol, ahol emberekkel kerülünk kapcsolatba.
Az asszertivitás számos hathatós előnyt kínál. Ahelyett, hogy életünk passzív szereplői lennénk, valódi irányítóvá és kézbentartóvá válhatunk. Ha passzívan viselkedünk, mások számára lehetővé tesszük, hogy sértsék a saját jogainkat, és valójában átgázolhatnak rajtunk.
Ezzel ellentétben, ha asszertívan viselkedünk:
- magabiztosak lehetünk, megfelelő önértékeléssel,
- megérthetjük és felismerhetjük saját érzéseinket,
- tiszteletet ébreszthetünk másokban,
- hatékonyan kommunikálhatunk,
- fejleszthetjük döntéshozó képességünket,
- őszinte kapcsolatokat alakíthatunk,
- elégedettebbek lehetünk a munkában is,
- és a legutóbbi kutatások szerint, pszichés problémákkal is könnyebben küzdhetünk meg.
Tanulható-e az asszertivitás?
Sokan természetükből fakadóan asszertívan viselkednek. Ha hajlamosabb a passzív magatartásra, fejlessze asszertivitását. Ha inkább agresszivitásra hajlamos, tanulja meg mérsékelni ezt a fajta kommunikációs stílust.
Milyen lépéseket tehet az asszertivitás érdekében?
- Legyen magához őszinte, most hogyan kommunikál! Hangot ad véleményének, vagy inkább magában tartja? Elvállal plusz munkákat, feladatokat, amikor már egyébként is el van havazva? Mások számára érzékelhető, hogy agresszívan vagy passzívan viselkedik? Könnyen hibáztat másokat, vagy vádaskodik? Félnek mások Önnel beszélgetésbe elegyedni?
- Használjon asszertív nyelvet! Beszéljen egyes szám első személyben, hogy mások tudhassák, az az Ön véleménye, gondolata. Például: Én nem értek egyet ezzel! Ahelyett, hogy azt mondaná: Tévedsz! Ne kerteljen! Legyen nyílt és egyenes! Ha el kell utasítania valami kérést, egyszerűen csak mondja: Most sajnos nem tudom megcsinálni. Ha szükséges, röviden magyarázza meg, miért.
- Próbálja el, mit akar mondani! Ha valami jár a fejében, koncentráljon arra. Például, ha fizetésemelést akar kérni, gyakorolja, mit fog mondani. Segíthet, ha ír egy "forgatókönyvet". Próbálja el hangosan, akár valaki (barát, kolléga) előtt, és kérjen visszajelzést, kritikát.
Ne feledje a testbeszédet! Az asszertív kommunikáció nemcsak verbális. Magában foglalja a testbeszédet is. Viselkedjen magabiztosan, még ha nem is érzi magát annak. Húzza ki magát, tartsa a szemkontaktust, tartsa tiszteletbe a másik ember személyes terét, ne menjen túl közel. Arckifejezése legyen pozitív vagy semleges. Ne tördelje a kezét, és ne gesztikuláljon túl hevesen. Akár tükör előtt gyakorolhat is.- Kontrollálja érzéseit! Sokszor felgyülemlik bennünk a harag és a frusztráció. Sokan elsírják magukat, ha konfliktus üti fel a fejét. Ha úgy érzi, túl lobbanékony a hangulata, várjon egy kicsit, ha lehetséges. És persze, próbáljon higgadt maradni. Lélegezzen lassan, mélyeket.
- Kezdje kis lépésekkel! Kezdetben olyan szituációkban "gyakoroljon", melyeknek nincs túl nagy tétje. Például, érdemesebb egy baráton vagy a partnerünkön próbálgatni újonnan szerzett asszertivitásunkat, mielőtt egy nehéz munkahelyi szituációban próbálkozunk. Azután értékelje magát, és változtasson, amin tud.
Ha egyedül nem megy
Nem szabad elfelejteni, hogy az asszertivitás nem egy egyik pillanatról a másikra elsajátítható készség. Időt és sok-sok gyakorlást igényel.
Mikor lehet hasznos egy asszertív tréning? Egy asszertív tréning segíthet abban, hogy képesek legyünk magabiztos fellépésre, melynek során megfelelően tudjuk érteni, és alkalmazni a non verbális kommunikáció elemeit (pl. testbeszéd), kifejezni érzéseinket, elmondani ellenvéleményünket, nem tetszésünket, képviselni érdekeinket.
Ha azonban úgy érzi teljesen elárasztják a problémák, folyamatos stressz és nyomás alatt él, szorong, nem képes a problémás helyzetekkel megküzdeni, érdemes szakember segítségét kérni.
Ez is érdekelhet
Forrás: http://www.mayoclinic.com/health/assertive/SR00042
