A szívünk fontos az ünnepek alatt, de sajnos a szívroham is kopogtat
Az az információ, hogy világszerte egyre több ember szenved infarktust az ünnepi szezonban, már egy ideje ismert. – írja cikkében az American Nurse. Az American Heart Association által közzétett 2004-es tanulmány szerint december 25-én volt a legtöbb szívhalál az év bármely más napjához képest. A második és a harmadik legmagasabb számot december 26-án, illetve január 1-jén rögzítik. A tanulmány a téli időjárást azonosította hozzájáruló tényezőként, mivel a hideg hőmérséklet összehúzza az ereket és növeli a szívroham kockázatát. A szakértők elmagyarázzák, hogy az ünnepek alatt a szívinfarktus okozta morbiditás és halálozási hullámok nagyobb valószínűséggel a kalória- és alkoholfogyasztás túlzásai és az ünnepek pszicho-érzelmi stressze miatt következnek be.
Ünnepi blues, a szomorúság érzése
2014-ben a Mentális Betegségek Nemzeti Szövetsége arról számolt be, hogy a mentális betegségben szenvedők 64 százaléka úgy érezte, hogy az ünnepek rontják állapotukat.
Ez az eredmény számos tényezőhöz kapcsolódik, mint például a szeretteinktől való távollét, a személyes gyász, az ajándékozás stressze, a pénzügyi feszültség, a családtagokkal való nehéz találkozások vagy a rövidebb nappalok - mind hozzájárulnak az ünnepek alatti lelki kihívásokhoz. Az épp gyógyulófélben lévő mentális betegek olyan nehézségekkel is szembesülnek, amelyek alkohol és kábítószerek használatához vezethetnek
Gépjárműbalesetek karácsonykor
Hagyományosan az ünnepek alatt többet utazunk autóval. Mivel sokan alkohollal ünnepelnek, a halálos kimenetelű gépjárműbalesetek száma talán ennek tulajdonítható. A téli útviszonyok szintén növelhetik a balesetek kockázatát. Bár sokszor, sokféleképpen elhangzott, az üzenet egyértelmű: évszaktól függetlenül kerüljük a vezetés előtti alkoholfogyasztást.
Ünnepi kapcsolódások
Az ünnepi összejövetelek alkalmak arra is, hogy az emberek szeretteikkel legyenek. Maga a társadalmi, főképp a családi kapcsolat életmentő. Más szóval, az erős családi kapcsolatok fenntartása hosszabb élettartamhoz vezet. A társadalmi elszigeteltség, magány, ugyanolyan mértékben növeli a betegségek kockázatát. A fizikai inaktivitás, és a társadalmi elszigeteltség magasvérnyomásra gyakorolt hatása meghaladta a klinikai kockázati tényezőkét, például a cukorbetegségét.