Az anorexiás embereknél - akik túlzott mértékben veszítenek a testsúlyukból - megfigyelhető, hogy agyuknak szürkeállománya is veszít a tömegéből. Újabb kutatások szerint azonban, amikor ismét elérik az egészséges testsúlyt, visszanyerik a szürkeállomány térfogatát is.
Ezt a táplálkozási zavart hivatalosan anorexia nervosaként ismerjük, amelyben az illető éhezteti magát, ami egy sor problémához vezethet, többek között, hogy alultáplálttá válik.
"Az anorexia nervosa a szervezet különböző részein pusztít, így az agyban is" - mondta Christina Roberto a Yale Egyetem kutatócsoportjának vezetője.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az eddigi kutatások eredményei azt mutatják, hogy a legalább egy éven keresztül egészséges testsúlyukat megtartó anorexiások agytérfogata nem mutatott jelentős eltérést az evészavarral nem küzdő társaik agytérfogatától. Arra következtetnek, hogy idegsejtjeik némileg regenerálódtak.
Éhező agyszövet
A fenti állítást bizonyítandó, a kutatáshoz Roberto és kollégái mágneses rezonanciás képalkotó rendszert (MRI) használtak, hogy felvételeket készítsenek 32 anorexia nervosában szenvedő felnőtt nő, és 21 egészséges, betegségben nem szenvedő nő agyáról. Az anorexiás résztvevők két altípusra voltak oszthatóak: azokra, akik korlátozták a kalória bevitelt és azokra, akik teleették magukat, azután hánytatták magukat.
A 18 és 45 év közötti betegek agyáról még azelőtt készült felvétel, mielőtt fekvőbetegként súlygyarapító kezelést végeztek rajtuk a Columbia Egyetem Evészavar központjában, minek hatására újra visszanyerték egykori ideális testsúlyuk 90 százalékát. A súlygyarapító kezelés során konkrét célokat kellett elérniük hétről-hétre, és az eléjük rakott étel 100 százalékát el kellett fogyasztaniuk. Mígnem a leginkább anorexiás nő szürkeállományának térfogata is már csak kevéssé tért el az egészséges nőkétől.
Az anorexiások agyának átlagos szürkeállomány-térfogata kezdetben körülbelül 648 milliliter volt, míg az egészséges személyeké 680 ml, és ez a térfogat változatlan maradt az egészséges résztvevőknél. Az anorexiás betegek agytérfogata azonban átlagosan 663 ml-esre nőtt a második felvételek készítésekor (mire elérték a kívánt testsúlyt). "Néhány hét leforgása alatt szemtanúi lehettünk a folyamat visszafordulásának. A szürkeállományuk nem teljesen normalizálódott, de egy másik kutatás azt állítja, hogy ha egy beteg később is karbantartja a testsúlyát, akkor idővel valószínűleg teljesen normalizálódni fog" - nyilatkozta Roberto.
A fehérállomány "más tészta"
Az agy fehérállomány térfogát tekintve nem mutattak jelentős megváltozást az MRI felvételek. Mialatt a szürke állomány főként az agy külső felszínén helyezkedik el a fehérállomány mélyen az agyban található, és elsősorban az agyi idegsejtek hosszú nyúlványaiból áll.
Habár az anorexia nervosa az agytérfogat csökkenéséhez vezet, Roberto úgy véli, még a kutatók sem tudják biztosan, pontosan miért. " Feltételezzük, hogy az éhezéssel és az alultáplált állapottal van összefüggésben. Ha éhezünk, a tápanyaghiány az agy leépüléséhez vezet" - mondta Roberto a LiveScience-nek.
A kutatók még nem biztosak benne teljesen, hogy az agytérfogat hatással van-e az ismeretek mértékére. Ez Robertot is kíváncsivá tette. Vannak tanulmányok, melyek anorexia nervosás betegek ismeretvesztéséről számolnak be, de az még bizonytalan, hogy ez a szürkeállomány térfogatcsökkenése miatt történt-e így. Roberto elmondása szerint a nevezett betegségben szenvedőknek 1/3-a jelenleg sokkal jobban van, 1/3-a mindig harcol a felépülésért, 1/3-a pedig továbbra is krónikusan beteg.
Az eredmények részletesen megtalálhatóak az International Journal of Eating Disorders májusi számában.
Ez is érdekelhet
Videó, képgaléria: HáziPatika.com
