Az ausztrál Hajnal Bán arra kérte orvosát, hogy tartsa eszméleténél, miközben eltöri a lábszárát és a nyújtókerethez illeszti, mert emlékezni akart az életét megváltoztató pillanatra.
A 31 esztendős jogász politikus amióta az eszét tudta mélységes bizonytalanságot érzett a testmagassága miatt, mégis elfogadta 154 centiméteres testméretét. "Ha valaki nincs megelégedve valamelyik más testrészével, viszonylag rutineljárásnak számító kozmetikai beavatkozással meg lehet változtatni, ez azonban olyan, amit nem lehet megváltoztatni" - mondta Bán az AFP tudósítójának. "Sokáig azt hittem, hogy semmit sem lehet tenni."
Egy 23 éves barátnőjével folytatott beszélgetés során szerzett tudomást először a végtaghosszabbítás fogalmáról - arról a kozmetikai eljárásról, amely Kínában, Olaszországban és az Egyesült Államokban nagy népszerűségnek örvend, Ausztráliában azonban még kevéssé ismert. "Égnek állt a hajam, és azt gondoltam, hűha, ez hihetetlen!" - meséli Bán.
Miután hónapokig egy telefonkönyv tetején állva nézegette magát a tükörben, az izraeli születésű Bán úgy döntött, elég pénzt takarított meg a 30 000 amerikai dollárba kerülő műtétre, és elutazott a Szibériában fekvő Kurganban működő Ilizarov klinikára. Az orvosok 14 drótot kötöttek be lábszára húsába, lágyszöveteibe, izmaiba és csontjába, hogy felfüggesszék a kör alakú nyújtókeretre, majd két helyen eltörjék.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
"Epidurális érzéstelenítést kaptam, így a négyórás műtét alatt végig ébren voltam" - mondja Bán. "Tudom, hogy elég furán hangzik, és valószínűleg sokan nem értik meg, de én olyan izgatott voltam. Erre a napra vártam oly hosszú ideje, ezért kiélveztem azt a négy órát. Ott feküdtem, és teljesen tudatosan átéreztem, milyen fantasztikus, végre itt vagyok, megcsináltatom, és örökre meg fogja változtatni az életemet."
A következő kilenc hónapban Bán lábszárát minden nap nyújtották, mialatt a csontjai gyógyultak, míg végül elérte a 162 centiméteres testmagasságot. Miután a keretet eltávolították, további három hónapig kellett begipszelt lábbal élnie, és elbeszélése szerint "jó egy évig tartott, mire újra magas sarkút viselhettem, és visszatérhettem normális életemhez".
Sylvia Metcalfe ausztrál genetikus kutató elmondta, hogy az eljárást Ausztráliában főleg törpeségben szenvedő emberek esetében alkalmazzák, és egyesek megkérdőjelezik kozmetikai felhasználását. "Az egyik legellentmondásosabb kérdés az, hogyan értékelik magukat az emberek" - mondta.
A kutató arról is beszámolt, hogy a mellékhatások és szövődmények közé tartozhat a torzulás, az izom-, ízület- és idegkárosodás, a fertőzések, az ízületi gyulladás és a krónikus fájdalom. Egy sor elfuserált műtétet követően Peking 2006-ban betiltotta az eljárást, melyet főként az imázs-központú, ugyanakkor nagymértékben szabályozatlan szépségipar alkalmazott. A fiatal kínaiak körében nagy népszerűségnek örvendett, akik azt gondolták, hogy a testmagasság elősegíti a ranglétrán való feljebb jutást. A beavatkozást Oroszországban fejlesztették ki azzal a céllal, hogy az olyan születési rendellenességekben szenvedőknek segítsenek vele, mint például a törpeség.
A 2006-os tilalom értelmében csak azoknak a kórházaknak engedélyezték a műtét elvégzését, szigorúan orvosi indoklással, amelyek évente legalább 400 ortopédiai műtétet végeznek, és operáció utáni gondozást illetve rehabilitációt is tudnak végezni.
Bán a legszorosabb hozzátartozóin és barátain kívül mindenki előtt titkolta műtétjét, és elmondta, hogy sokakat megdöbbentett az eredmény. "Ez rendkívüli, más és egyedülálló" - mondja. "De ne a kinézetük alapján ítéljék meg az embert. Nem akarom, hogy egy évekkel korábban hozott orvosi döntés alapján ítéljék meg azt, ki is vagyok én."
Bánt, a mára két egyetemi diplomával rendelkező, minősített ügyvédet 2006-ban beválasztották a queenslandi Logan városi tanácsába, és 2007-ben sikertelenül indult az ausztrál parlamenti választásokon. Műtétje után testmagasságával kapcsolatos bizonytalansága "egy csapásra megszűnt", és újszerű magabiztosság alakult ki szakmai hitelét illetően.
"Bár ha nem végeztettem volna el a beavatkozást, gondolom ebben az életkorban akkor sem lennék bizonytalan a testmagasságomat illetően, mivel elfogadtam volna önmagamat" - összegzi. "Amint egy nő öregszik, érettebbé válik, és egyre jobban érzi magát a bőrében." Ennek ellenére Bán úgy véli, nincs mit megbánnia, és nem szeretné, ha az alapján ítélnék meg, amit története a fiatal nők számára üzenhet.
"Rengeteg nő képes önmagába nézni és ott megtalálni a boldogságot, de sokan vannak, akik a társadalmi nyomás miatt bizonytalanságban és kétségek között élnek. Szerintem a kozmetikai célra igénybe vehető műtét alkalmazása vagy kihasználása elfogadható, ha az embere jobban érzi magát tőle. Jómagam azt támogatom, hogy a nők a szükséges és rendelkezésre álló eszközök segítségével jól érezhessék magukat."
Copyright AFP [2009] / Translation Medipress
Ez is érdekelhet
Animáció: HáziPatika.com
