EQ, a siker titka

Mérlegen a sorsok

Volt már 20-25 éves érettségi találkozón? Ha igen, biztosan Ön is tapasztalta azt a furcsaságot, hogy az iskolai évek teljesítménye szinte semmit nem vetít előre a későbbi életutak sikeréből vagy sikertelenségéből. Nemegyszer találkozhatunk olyan emberrel, aki diákkorában mindig "eminens" volt, a tanulmányi követelményeket száz százalékon "hozta", tanárai a többiek elé példaképül állították kitűnő eredményei alapján, és nagy reményeket fűztek a karrierjéhez. Azonban ezek a várakozások nem mindig teljesülnek. Előfordul, hogy szürke hivatalnok lesz belőle; átlagos, savanyú hangulatú, fájós gyomrú, sértett alkalmazott.

Az ellenkezőjére is nemegyszer akad példa, amikor egy közepesen tanuló, soha semmivel ki nem tűnő, "tanárszomorító rosszaság" húsz évvel később mint sikeres üzletember vagy művész mutatkozik be az osztálytársainak, derűt áraszt maga körül, élénken beszélget, és sok évvel fiatalabbnak látszik a többieknél. Mi történhetett? Milyen képességei vezették sikerre?

IQ, EQ: mindkettő fontos

Az érzelmi pallérozottság legalább olyan fontos része a műveltségnek, mint a matematikában vagy az olvasásban való jártasság - Karen Stone Mc Crown, pszichológus. A szülők általában a gyermek IQ-ja, intelligenciahányadosa miatt aggódnak, mert úgy gondolják, hogy minél magasabb, annál sikeresebb felnőtt válik majd csemetéjükből - ismertette tapasztalatait dr. Pusztai Éva tanulástréner -, de az utóbbi évtizedek kutatásai, elsősorban Daniel Goleman amerikai pszichológus munkái kimutatták, hogy az érzelmi intelligencia, amit EQ-ként is emlegetnek, sokkal nagyobb szerepet játszik a gyermek későbbi sikereiben. Ez persze nem jelenti azt, hogy az IQ elhanyagolható. A szakember szavaival élve: "Az IQ fontos, hogy munkát kapj, az EQ pedig az előléptetéshez kell."

Az érzelmi intelligencia definícióját P. Salovey fogalmazta meg. Gyűjtőfogalomnak tekinti, amely az érzelmi kifejezésmódokat, az önkontroll-funkciókat, az erkölcsi magatartást, a motivációs szükségleteket egyaránt magában foglalja. Legfontosabb területei az érzelmek felismerése, az érzelmek kezelése, önmotiválás, mások érzelmeinek felismerése, kapcsolatkezelés.

Lelki erőt ad, kapcsolatokat teremt

Egy kísérlet során négyéveseket vizsgáltak, mindegyik gyermek elé letettek egy mályvacukrot az asztalra. A gyerekek választhattak, vagy megeszik a cukrot azonnal, vagy kettőt kapnak, ha megvárják, amíg a kísérlet vezetője elintéz pár dolgot. A gyerekek körülbelül egyharmada azonnal megette a cukrot, a másik egyharmaduk várt egy kicsit, de végül mégsem bírt ellenállni a kísértésnek. Csupán a gyermekek egyharmada volt képes kivárni, hogy a kísérletvezető visszatérjen a szobába, és két cukrot adjon neki. Mikor a kísérletben részt vevő gyermekeket pár év múlva ismét felkeresték az iskolában, azt tapasztalták, hogy azok, akik egy percet se vártak a cukorkára, túlnyomó részben akaratosak, magányosak és frusztráltak voltak. A kihívásokat kerülték, és a rájuk nehezedő nyomást sem bírták. Magasabb érzelmi kontrollt mutató társaik azonban magabiztosak, kalandvágyók, népszerűek és megbízhatóak voltak. Az érzelmi intelligencia fejlettsége igen komolyan befolyásolja életünket. Ez teszi lehetővé, hogy egyesek vidámak, optimisták maradjanak olyan körülmények között is, amelyek egy kevésbé derűlátó személyt megtörnének. Ambíció, kitartás, kiegyensúlyozott derű, önismeret, fejlett önkontroll, a reményhez és a vágyaikhoz való ragaszkodás jellemzi őket, de képesek kordában tartani az érzelmeiket akkor is, ha nem azonnal teljesülnek a vágyaik. A kutatások kimutatták, hogy a magas érzelmi intelligenciával rendelkező emberek népszerűbbek, és nagyobb az önbizalmuk. Rendkívül jó a szociális érzékük, kapcsolatteremtő képességük. Képesek másokat megnyugtatni, fel tudják ismerni mások érzelmeit, el tudják képzelni, mit érez a másik - és megfelelő választ tudnak adni rájuk. Amikor ilyen emberrel beszélünk, akkor úgy érezzük, hogy mi vagyunk a legfontosabbak a világon. Művészek, humoristák, előadók, társasági emberek között találhatunk különösen sok fejlett érzelmi intelligenciával rendelkező embert.

Tanulható, erősíthető!

Bár általában nem áll módunkban kontrollálni, hogy milyen érzelmeket tapasztalunk, meg tudjuk tanulni, hogyan kezeljük őket. Kimutatták például, hogy az agy prefrontális kérge, ami a viselkedésünk és érzelmeink közti összefüggésért felelős, csak a tinédzserkor közepére fejlődik ki teljesen. Ez lehetőséget ad a szülők és tanárok számára, hogy segíthessék a kisgyermekeket a magasabb érzelmi intelligenciaszint elérésében a kisgyermekkorban és a kisiskolás éveik alatt.

Kísérletek alapján bebizonyosodott, hogy az alacsony érzelmi intelligencia nagyban akadályozza az intellektuális teljesítőképességet. Ha valaki például kevés önbizalommal rendelkezik, agyát állandóan stresszhormonok árasztják el, akadályozva ezzel tanulási képességét, memóriáját és gondolkodását. Gyermekeink számára tehát nem az hoz sikert a majdani iskolában, ha betanítjuk nekik az egész elsős anyagot, hanem ha egészséges önbizalmat, önértékelést táplálunk beléjük. Az érzelmi intelligencia ugyanis nem annyira velünk született képesség, hanem tanulható.

Ez is érdekelhet

éjszakai ébredés

Ezért ébredünk fel 2 óránként éjszaka: 6 gyakori, alig ismert ok a visszatérő jelenség hátterében

gyulladáscsökkentő ételek

A 10 legerősebb gyulladáscsökkentő étel: rákmegelőző, immunerősítő hatásuk is van

telefonozás

Lefekvés előtt 1 órával tilos: blokkolja a melatonin termelődését, elősegíti az alvászavart a mobilozás

sclerosis multiplex tünetei

Szklerózis multiplex: ez a jel már a tünetek előtt figyelmeztet

Érdekes, hogy a tanulási zavarok hátterében is szinte minden esetben érzelmi kiegyensúlyozatlanságot találunk: akaratgyengeséget, kisebbrendűségi érzést, helytelen énképet - számolt be a tanulásmódszertan tréningek tapasztalatairól dr. Pusztai Éva tréner. Az iskolai oktatás akkor lehet sikeres, ha a tanítás, nevelés során az intellektuális faktorok mellé érzelmi faktorokat is beépítünk. Sajnos ez a magyar iskolarendszer egyik hiányossága: nem kap kellő hangsúlyt az érzelmi intelligencia, a személyiség fejlesztése, vagyis az önkontrollra, az önismeretre, az empátiára, az érzelmi tudatosságra, a kapcsolatteremtő készségre, stresszkezelésre nevelés, pedig ezekkel a tulajdonságokkal a teljesítőképességüket erősítik, sikeresebb felnőtté válhatnak általuk. A témával kapcsolatos cikkeket a HáziPatika Légy a pszichológusod! kiemelt rovatában találhatnak az érdeklődők.