Amikor valamin "felhúzzuk" magunkat, megemelkedik a pulzusszám, a vérnyomás és a tesztoszteronszint, csökken a kortizol (az egyik stresszhormon) szintje és aktiválódik a bal agyfélteke - derült ki a spanyolországi Valencia Egyetem kutatóinak legújabb vizsgálatából.
"Az érzelmek mélyreható változásokat hoznak létre az autonóm idegrendszerben, amely a szív- és érrendszer és a hormonális rendszer működését is szabályozza" - magyarázta Neus Herrero, a tanulmány vezető szerzője. "Emellett az agyi aktivitás is megváltozik, különösen a homlok- és a halántéklebeny területén."
A kutatók 30 férfinál váltottak ki dühöt oly módon, hogy mindennapi, dühöt kiváltó szituációkra utaltak egyes szám első személyben. A vizsgálat előtt, majd közvetlenül a düh kiváltása után megmérték a pulzusszámot, a vérnyomást és a tesztoszteron-, valamint a kortizolszintet, továbbá felmérték az aszimmetrikus agyi aktivitást is. A Hormones and Behavior folyóiratban megjelent cikk szerint a düh a lelkiállapotra is jelentős negatív hatással van, emellett megemelkedik a pulzusszám, a vérnyomás és a tesztoszteron szintje, azonban csökken a kortizoltermelés.
Aszimmetrikus agyi aktivitás
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A kutatók az aszimmetrikus agyi aktivitást két elmélettel is magyarázzák. Az egyik szerint a bal homloklebeny a pozitív, a jobb inkább a negatív érzések megélésében játszik szerepet. A második modell alapján a bal oldali homloklebeny a közelséggel kapcsolatos érzésekkel áll összefüggésben, míg a jobb oldali az visszahúzódást kiváltóakkal. A pozitív érzések, például a boldogság általában motiválnak a közelségre, míg a negatívak, például a félelem vagy a szomorúság visszahúzódást váltanak ki.
Azonban nem minden érzés illeszkedik a fenti elméletekbe. "A düh különleges érzés, mert bár negatív érzéseket vált ki, mégis közelségre motivál" - folytatta Herrero. "Általában amikor dühösek leszünk, közeledni akarunk ahhoz, ami felmérgesített, hogy megoldjuk a problémát."
Minden érzés egyedi
Ez az első olyan tanulmány, amely a düh és a különböző pszichobiológiai paraméterek (szív- és érrendszeri, hormonális válasz és a többi) összefüggését vizsgálja. Az eredmények alátámasztják a korábbi kutatások és Darwin kijelentését is, mely szerint az érzések, vagyis ebben az esetben a düh egyedi és specifikus (pszichobiológiai) mintákat mutatnak.
