A pandémia miatt szinte állandósult életünkben a stressz , ami már eleve kedvez annak, hogy akkor is együnk, amikor nem vagyunk éhesek. Ha mindehhez társul, hogy otthonról dolgozunk, ergo elérhető közelségben van a konyha, s benne a finom falatok, az még csak tovább rontja a helyzetet. Mindez azonban csak a jéghegy csúcsa. A WebMD nyomán összegyűjtöttük mi minden vezethet ahhoz, hogy akkor is együnk, amikor nem vagyunk valójában éhesek.
Stressz
A stressz hosszú távon elárasztja a testünket egy kortizol nevű hormonnal, ami igen fontos szerepet játszik az ősi "üss vagy fuss" ösztönön alapuló rendszerben. Igen ám, de akár ütöttünk, akár futottunk az ősi időkben, kimerültek az energiaraktáraink, ezért a kortizol arra is késztet minket, hogy ilyenkor töltsük fel ezeket étellel. Ma azonban az esetek nagy részében már se nem ütünk, se nem futunk, így valójában nem veszítünk energiát, mégis éhesnek érezhetjük magunkat egy stresszes helyzet után. Ha pedig a stressz állandósul életünkben, könnyen azon kaphatjuk magunkat, hogy folyton valami nassolnivaló után kutatunk, pedig nem is vagyunk éhesek.
Fáradtság
Amikor nem pihenjük ki magunkat eléggé, olyankor a szervezetünkben megemelkedik a ghrelin nevű hormon szintje, mely evésre késztet minket. Ezzel párhuzamosan ráadásul fáradtan csökken a leptinszintünk, ami azért rossz hír, mert ez a hormon jelzi vissza agyunknak, hogy eleget ettünk. Ha tehát e hormonok egyensúlya a fáradtság miatt felborul, akkor is azt érezhetjük, hogy éhesek vagyunk, amikor valójában tele a hasunk.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Idegesség
Az evés mindig egy kézenfekvő lehetőség arra, hogy levezessük a feles energiáinkat. Nemcsak ad valami tennivalót, de elvonja a figyelmünket arról is, ami idegessé tett. Az is előfordulhat egyébként, hogy valaki úgy tudja a stresszt kezelni, hogy egyáltalán nem eszik. Ez sem jó megoldás, a testünk ugyanis ilyenkor azt hiszi, hogy éhezik, ezért lelassítja anyagcseréjét, ám amikor végre táplálékhoz jutunk, sokkal nagyobb eséllyel esszük túl magunkat.
Szorongás
A szorongás szoros kapcsolatban áll az étkezési rendellenességekkel . A mértéktelen evés, a folytonos nassolás ugyanis (látszólag) segíthet a gondok és a stressz kezelésében. De olyan dolgok, mint a genetika, a depresszió, a hangulatzavarok, a traumák, a függőség vagy a bántalmazás is vezethet folytonos evéshez, ami az egyik (nem épp megfelelő) módja az érzelmi terhek feldolgozásának.
A közösségi nyomás
Az érzelmi alapú evés nem csak akkor történik meg, amikor szomorúak vagyunk. Könnyen ebben a helyzetben találhatjuk magunkat akkor is, amikor valamilyen vidám társasági eseményen veszünk részt és figyelmen kívül hagyjuk a jeleit annak, hogy már nem vagyunk éhesek. Az is előfordulhat, kötelességünknek érezzük, hogy a csoporttal tartsunk a közös eszegetésben.
Alkohol
Az alkohol oldja a gátlásokat, és egyúttal az ítélőképességünket is rontja, így nehezebben tudjuk eldönteni, hogy mikor és mennyit együnk. Ráadásul alkoholos befolyásoltság alatt hajlamosabbak vagyunk kevésbé egészséges ételeket fogyasztani, amikben több a zsír és a cukor. Kutatások kimutatták, hogy az ivászat agyunk azon részét érinti, ami az önkontrollért felel, ezért is sokkal nehezebb ellenállnunk az ízletes nassolnivalóknak.
Ételfotók
Néha elég egy ínycsiklandó fogásról készült képet látnunk ahhoz, hogy kedvünk támadjon egy kis falatozáshoz. Kutatások bizonyították, hogy az élelmiszereket bemutató hirdetések megtekintése után sokkal nagyobb eséllyel kapjuk be az első kezünk ügyébe akadó falatot, mintha nem láttunk volna egyetlen reklámot se.
Az esztelen falatozás ára
Ha akkor is eszünk, amikor nem vagyunk éhesek, az előbb utóbb megbosszulja magát. Kezdetben csak a plusz kilók, később pedig az extra súllyal járó egészségügyi problémák is megnehezíthetik az életünket. Ez az egészségtelen körforgás pedig mindaddig megmarad, amíg nem tudatosul bennünk a folyamat és nem találunk más módokat arra, hogy megküzdjünk a stresszel, vagy elegendő pihenéssel elkerüljük az említett hormonok ingadozását.
Tényleg éhesek vagyunk?
A valódi éhség nem rúgja ránk az ajtót, szépen lassan alakul ki, és még akkor is könnyedén halogathatjuk tovább az evést. Ha valóban éhesek vagyunk, akkor lényegében bármit is fogyasztunk, az elégedettséggel fog eltölteni, míg az érzelmi éhség gyorsan lecsap ránk és úgy érezzük csak bizonyos ételekre vágyunk. Az is előfordulhat, hogy pusztán csak azért eszünk, mert ott van előttünk, elérhető távolságban az étel. Ilyenkor egyébként sokkal nagyobb a túlevés esélye, ahogyan az is, hogy utána lelkiismeret furdalásunk lesz miatta.
Hogyan állhatunk le az ész nélküli evéssel?
Ez is érdekelhet
Találjunk olyan tevékenységeket, melyekkel egészséges módon vezethetjük le az érzelmi stresszt, mint például az edzés vagy a meditáció. Töltsünk időt olyan barátokkal, akik támogathatnak minket abban, hogy sokkal tudatosabban étkezzünk. És, ne tartsunk otthon nassolnivalót. Így, ha ránk is tör az érzelmi vagy stresszéhség, könnyebb lesz egészséges ételekkel legyőzni.
