Steve Tappin, a "The Secrets of CEOs" (A vezérigazgatók titka) című könyv szerzője szerint a felső vezetők nagy többségének életét a 34 ezer emberi érzelem közül mindössze 12 uralja, ezek közül is leginkább a mértéktelen stressz, frusztráció, csalódottság, ingerültség és túlhajszoltság.
"Ezekre az érzelmekre a test több kortizol termelésével válaszol. Ezt a hormont szteroid stresszhormonként is ismerik. Több kutatás is összefüggésbe hozta már a krónikusan magas kortizol-elválasztást a szívinfarktussal, rákkal, valamint a cukorbaj és a szívbetegségek kockázati tényezőjének tekintett metabolikus szindrómával. Röviden, a kutatás kimutatta, hogy a vezérigazgatói poszt ártalmas lehet az egészségre" - mondta el Jacques Snyman professzor, a Zurreal4employers wellness- és menedzsment program munkatársa.
Úgy tűnik, hogy ezek az egészségügyi kockázati tényezők jóval a vállalat falain túlra nyúlnak. Az Ipsos Global és a Reuters 2011-es felméréséből kiderült, hogy Dél-Afrika a harmadik leginkább munkamániás ország a világon, csak Ausztrália és Japán előzi meg őket. Az eredmények erőteljesen azt sugallják, hogy az aktív lakosság valószínűleg ugyanolyan veszélyben van, mint a világ más tájain a vezérigazgatók. A helyzetet súlyosbítja, hogy a munkájukba túlzottan belefeledkező emberek gyakran betegen is bejárnak, figyelmen kívül hagyják súlyosabb testi tüneteiket is, hogy ne kelljen kimaradniuk. Nem mennek orvoshoz, mert abban bíznak, hogy panaszaik maguktól is elmúlnak. Az előbbiekben említett káros hatásokkal együtt ez szinte halálos kombinációnak tekinthető. A munkaadó szemszögéből a hosszú távú hatások ugyanolyan rombolóak lehetnek, mert a munkavállaló munkából való kiesését, a termelés csökkenését eredményezik.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A megoldáshoz általában szükséges a munkahelyi tanácsadás, mely az egészséges munka-magánélet egyensúly kialakítására oktat, a munkamániásokat pedig felvértezi a szükséges megküzdési stratégiákkal. Nagyon jó lenne az is, ha a céges wellness programokat integrálnák az egészségügyi szolgáltatásokkal is, így lehetne biztosítani, hogy a munkavállalók hozzájussanak a megfelelő kezeléshez.
"Egy jó wellness-program segítségére lehetne a munkáltatónak abban, hogy proaktív módon azonosítsa be a kockázatnak kitett dolgozóit, mielőtt még a kiégnének. Pszichológus vezetésével megtartott professzionális segítő programban vehetnének részt, mielőtt még túl késő lenne. A felismerés kulcsa a különböző munkaterületek integrálása, például az emberi erőforrás részleg adatainak elemzése; vagy a hiányzások, munkaórák, szabadságolások és egészségügyi információk áttekintése. A cél a "munkaalkoholisták" beazonosítása, részükre a megfelelő segítségnyújtás megszervezése, hogy ne maradjanak magukra gondjaikkal" - vonta le a végkövetkeztetést Snyman.
