Több kutatás is született már a hazugság felismerésének témájában. Az IFLScience segítségével most bemutatjuk, a tudósok szerint hogyan tudjuk kiszúrni, ha valaki nem őszinte velünk.
Árulkodó arckifejezések
A Rochesteri Egyetem kutatócsoportja 1,3 millió képkockán rögzítette önkéntesek arckifejezéseit, akik vagy hazudtak, vagy igazat mondtak arról, hogy mire emlékeztek korábban látott fotókról. A felvételeket pedig egy arcvonáselemző szoftver segítségével elemezték.
"Az derült ki, hogy alapvetően ötfajta mosolygós »arc« létezik, amelyet az emberek a kérdésekre adott válaszok során mutatnak" - mondta Taylan Sen, a tanulmány szerzője. A hazugság leggyakrabban az úgynevezett Duchenne-mosolyhoz kapcsolódott, amely során a szem-, az arc- és a szájizmok egyaránt összehúzódnak. Ez a mosoly a szemekig ér, így eléggé őszintének tűnik, ami arra utal, hogy ezek az emberek örömüket lelhetik abban, hogy másokat átvernek.
De ha a hazugok azt hiszik, hogy ez az információ segíthet nekik, akkor nincs szerencséjük. A Duchenne-mosolyhoz ugyanis kell "egy olyan arcizom tartozik, amelyet nem tudsz irányítani", magyarázta az egyik szerző, Eshan Hoque.
De mi van akkor, ha nem vagyunk egy szobában?
Természetesen hazudni nemcsak az arcunkba lehet, hanem üzenetben is. A Cornell Egyetem kutatói ezzel kapcsolatban 1703 szöveges beszélgetést vizsgáltak meg, és ezek közül 351-ben találtak hazugságokat. A megmaradt beszélgetésekből ezután különválasztották a hazugságot és az igazságot tartalmazó üzeneteket, és olyan mérőszámok alapján vizsgálták őket, mint a szavak gyakorisága, az üzenet hossza és a használt szavak típusa (személyes névmások, nem kötelező erejű kijelentések, mint a "valószínűleg" vagy a "talán").
Az eredményeik szerint a résztvevők általában hosszabb mondatokban fejezték ki magukat, amikor hazudtak. Az olyan személyes névmások, mint az "én" és a "magam", valamint az elköteleződést hárító mondatok ("Jól hangzik.") használata is kissé megnőtt, amikor az emberek nem voltak őszinték.
Így buktathatod le a hazugot
A hazugság általában nagy odafigyelést igényel. A Portsmouth-i Egyetem pszichológusai szerint ha megtörjük ezt a koncentrációt, le tudjuk buktatni a másikat.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A kísérletben 164 önkéntes vett részt, akiket az "őszinték" és a "hazugok" csoportjába soroltak, és olyan érzékeny témákban kellett meggyőzniük a kutatókat, mint a Covid-oltáshoz kötött útlevelek, vagy a migráció. A résztvevők kétharmadának egy autó rendszámát is fel kellett idézniük beszéd közben - ez utóbbi feladat által pedig könnyebben ki lehetett szúrni a hazugokat.
"Azt találtuk, hogy mind a hazugság, mind az igazság teljesen hihetően hangzik, amíg a csaló kap lehetőséget arra, hogy kigondolja, mit akar mondani. Mikor erre nincs (annyi) ideje, akkor az igazság hihetőbbnek hangzik, mint a hazugság. A mi kísérletünkben kevésbé voltak hihetők a hazugságok, ha a beszélőnek egy másik kérdésre is felelnie kellett, amiről azt mondtuk neki, hogy fontos" - magyarázta a tanulmány szerzője, Aldert Vrij.
Több módon is megzavarhatjuk
A fenti kérdésfeltevésen túl más módszerekkel is próbára tehetjük azokat, akikről úgy gondoljuk, hogy hazudnak nekünk.
A Psychology Today szerint például kognitív nyomás alá helyezhetjük a gyanús személyt. Mivel a hazugság az őszinteséghez képest több mentális erőforrást igényel, ha kognitív terhet teszünk a megkérdezett személyre, akkor nehezebben tud hazudni.
Ezt úgy tehetjük meg többek között, hogy megkérjük arra, hogy fordított sorrendben adja mesélje el a történetet, vagy csináljon beszéd közben valami mást is, vagy hogy folyamatosan tartsa a szemkontaktust.
Ez is érdekelhet
Az is segíthet, ha minél részletesebb beszámolót kérünk. Mivel ilyenkor a hazudó félnek magának kell kitalálnia ezeket, könnyen belegabalyodhat, vagy egymásnak ellentmondó információkat közölhet.
