A munkahelyváltás elképesztő pszichés megterheléssel járhat: újra meg kell tanulnunk egy közösség működését, feltérképezni az erőviszonyokat és az elvárásokat, mindeközben pedig a lehető legkevesebbet hibázni, hogy megtartsuk az elnyert pozíciót. Összeszedtünk azokat a sokszor akár triviálisnak tűnő tanácsokat, amik segítenek "egyben" tartani bennünket.
- Nem biztos, hogy felettesünknek lesz ideje mindenkinek bemutatni, lépjünk hát a tettek mezejére, hiszen mindenkihez illik odamennünk. Az első napokban rengeteg új emberrel találkozunk, számtalan nevet és adatot kell majd elraktároznunk. Nem túl jó név- és arcmemória esetén természetesen nem "ciki" jegyzetelni, esetleg a különféle közösségi szájtok segítségével tájékozódni a kollégákról.
- Kérdezzünk! Ne görcsöljünk és feszengjünk, ha nem megy elsőre, kitől kell segítséget kérni, ha elromlik valami, ha kiürült az automata vagy lebetegszik a gyerek és táppénzre mennénk! Ha megoldható, szemeljünk ki valamilyen "mentort", egy szimpatikus munkatársat, akit ilyenkor bátran kérdezhetünk.
- Állítsunk fel napirendet! Ez alapján könnyebben be tudjuk majd lőni, milyen feladatra mennyi időt kell szánni, könnyebben tudunk tervezni, vállalni, határidőket kitűzni.
- Az ex-munkahely tabu: ne essünk abba a hibába, hogy a korábbi munkáltatóról negatívan beszélünk vagy rossz szájízzel mesélünk a régi a volt kollégák!
- Senki nem várja tőlünk, hogy pillanatok alatt belerázódjunk a munkába! Ne üljünk magadban, ha végeztünk valamivel, ne várjuk, hogy az ölünkbe hulljon a munka, hiszen a főnök sem gondolatolvasó és a munkatársak sem!
- Ha lehet, ne rendezkedjünk be már rögtön az első napon, azaz ne azzal kezdjük, hogy kipakoljuk a férjünk, unokánk, kismacskánk képét az asztalra vagy kitapétázzuk a szekrényt poszterekkel! Szép lassan helyezzük csak magunkat kényelembe, ne vackoljunk azonnal!
- Ne menjünk bele a többieket kibeszélős, fúrós játékba, sőt politizálásba sem! Nem biztos, hogy néhány nap alatt jól be tudjuk lőni, ki az, aki hasonló véleményen van velünk!
- Redukáljuk a magánjellegű tevékenységeket (telefonálás, e-mailezés, cigiszünet), mert nem vet túl jó fényt ránk, ha állandóan azt látják, munka helyett van jobb dolgunk! Az elején érdemes tisztázni a szabályokat: mikor és mennyi ebéd vagy egészségügyi szünet engedélyezett.
- Az első néhány napon érdemes kicsit korábban érkeznünk és később távoznunk, ezzel az újonclétből fakadó hátrányokat tudjuk ledolgozni. Emellett persze ne essünk abba a hibába, hogy mindent rögtön elvállalunk, mert tényleg nem kell sok és máris elkönyvelnek minket csinovnyiknak, akire mindent rá lehet lőcsölni.
- Az új környezet ellenére se feledjük soha a pozitív hozzáállást!