A munka és a magánélet egyensúlya rengeteg ember számára megbomlott a koronavírus tavalyi megjelenésével. A home office miatti nehézségek, a fizetések lecsökkentése és az elbocsátástól való félelem rengeteg plusz feszültséggel itatta át sokak mindennapjait, ami csak tovább növelte a munkahelyi stressz negatív hatásait. A karrier-tanácsadók felkészíthetnek arra, hogyan kérhetünk fizetésemelést vagy hogyan kezeljünk bizonyos munkahelyi szituációkat, arról azonban kevesebb szó esik, hogyan lehetünk összességében boldogabbak a munkahelyünkön. A CNN cikke ehhez ad néhány hasznos tanácsot.
Hétköznapokon az ébren töltött idő nagyjából felét a munkahelyünkön töltjük, hogyha pedig nem érezzük ott jól magunkat, annak az általános egészségi állapotunkra is komoly hatása lehet. A Stanford Graduate School of Business és a Harvard Business School közös tanulmánya szerint a krónikus munkahelyi stressz számos betegség kialakulásának a veszélyét növeli a magas vérnyomástól a szív- és érrendszeri betegségeken át egészen a mentális problémákig.
Hogy mennyire vagyunk elégedettek a munkahelyünkkel, az persze számos tényezőtől függ. Érthető módon az is számít, hogy mennyit keresünk, azonban az anyagi jutalmazás mértéke sok tanulmány szerint csak rövid távú hatással van a boldogságunkra. Szintén hatással lehet a munkahelyi hangulatunkra az, hogy milyen viszonyban vagyunk a főnökünkkel és a munkatársainkkal. Sajnos azt általában nem válogathatjuk meg, hogy kikkel dolgozunk együtt, viszont a munkaidőnk hatékonyabb menedzselésével és a kollégákkal való jobb kapcsolat kiépítésével sokat tehetünk azért, hogy örömmel induljunk reggelente a munkahelyünkre.
Készítsünk listát arról, mit szeretnénk csinálni
Első lépésként készítsünk listát azokról a dolgokról, amiket szeretünk a jelenlegi munkakörünkben, és azokról is, amiket egyáltalán nem. Ezek mellett gyűjtsük össze azokat is, amikkel szívesen foglalkoznánk, de jelenleg nincs rá lehetőségünk. Ha ez megvan, koncentráljunk a második és a harmadik listára: nézzük át, hogy a feladatok, amiket nem szeretünk csinálni, helyettesíthetőek-e valamilyen módon, esetleg bizonyos részeit átalakítva elviselhetőbbé, vagy akár élvezetesebbé tehetőek-e? Van esetleg mód rá, hogy a harmadik listáról, amelyben a nekünk tetsző, de eddig nem próbált munkafolyamatokkal cseréljük le ezeket? A munkáltatóval való jó kommunikációt is segítheti, ha összeszedjük, hogy mit nem szeretünk csinálni és min változtathatnánk. Ideális esetben a főnökünk is segíthet ezek megvalósításában, hiszen neki is érdeke, hogy a beosztottja motivált legyen.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Törekedjünk a jó munkahelyi kapcsolatokra
Általában nem mi válogathatjuk meg a munkatársainkat, törekedhetünk viszont arra, hogy minél jobb kapcsolatot alakítsunk ki velük. Segíthet, ha egy kicsit jobban bele tudunk látni a másik feladataiba és megtaláljuk azokat a közös pontokat, amelyekben segíteni tudjuk a másikat. Egy közös ebéd vagy kávézás során informális módon, a munkánkon túl is megismerhetjük a másikat, a kollégákkal kialakított jó viszony pedig alapvetően befolyásolják azt, hogy milyen hangulatban indulunk reggel a munkahelyünkre.
Gondoljuk másképp a pozíciónkra
Apróságnak tűnhet, mégis sokat számít a munkahelyi elégedettségünk szempontjából az, hogy milyen névvel illetjük a munkakörünket. Kutatások szerint teljesen máshogy áll a munkájához a takarítónő és a higiéniai asszisztens még akkor is, ha a feladatai nem térnek el jelentősen egymástól. Már az is rengeteget változtathat a munkakedvünkön, ha sikerül tudatosítani magunkban, hogy a munkánk milyen fontos és milyen hatással lehet a többi ember életére. Az említett takarítónő például jobb szívvel dolgozhat egy egészségügyi intézményben úgy, ha tudja, milyen fontos szerepe van a kórházi fertőzések elkerülésében. Emeljük ki ezeket a pozitív tényezőket, és így talán a korábban kevésbé szívlelt feladatainknak is jobb kedvvel vághatunk neki.
