„Egy álom érzelemvilága, illetve az, ahogyan az elme reagál rá, kihatással van arra, ahogyan az álmodó eligazodik az ébren szerzett tapasztalatai között” – fogalmazta meg tudományos teóriáját Olivia H. Tousignant Kuhn, az amhersti Haffey Figyelem- és Memóriaközpont pszichológusa a therapytips.org-nak adott interjúban. Kuhn és munkatársai a közelmúltban jelentettek megy tanulmány a Dreaming című tudományos folyóiratban, azt vizsgálva, hogy éjszakai álmaink miként befolyásolják nappali negatív érzelmeink alakulását. A szakember szerint legfontosabb felfedezésük, hogy a különböző álmok más és más pszichológiai hatással bírnak, azaz nem lehet egyetemlegesen kijelenteni, hogy általában véve az álmok jók vagy haszontalanok lennének.
Az álmok típusai
Kifejtette, az álmokat az általuk keltett érzelmek alapján többféle kategóriába lehet osztani. Egyrészt beszélhetünk nem zavart álmokról, amelyek érzelmi tónusa viszonylag kellemes, vagy legalábbis semleges. Nem zaklatják fel és nem is ébresztik fel az éjszaka közepén az álmodót. Ha pedig másnap reggel vissza tud rájuk emlékezni, aznap a hangulata is kiegyensúlyozottabb lesz. A másik oldalán találhatók a zavart álmok, amelyeken belül érdemes különválasztani a rossz és a rémálmokat. Mindkét típusra kellemetlen érzelmi hangulatvilág jellemző, de utóbbiak olyannyira felzaklathatják az álmodót, hogy végül fel is riadhat az alvásból. Önmagukban a rossz álmok akkor sincsenek számottevő hatással a másnapi hangulatunkra, ha reggel felébredve még emlékszünk rájuk.
Ami a rémálmokat illeti, itt újabb fontos alkategóriákat határoz meg Kuhn. Mint mondja, a poszttraumatikus rémálmok valamilyen traumatikus élményt követően jelennek meg, és általában elég élénken éli át azokat az álmodó, illetve meglehetősen felkavaróak. A visszatérő rémálmokat újra és újra ismétlődő tartalom jellemzi, és gyakran nem is előzi meg őket semmilyen traumatikus élmény. Végezetül az idiopátiás, avagy ismeretlen eredetű rémálmokban többnyire a félelem, harag és halál köré szerveződnek, valamint főként stresszes időszakokban alakulnak ki.
A rémálmok kedvező érzelmi kicsengése
A mostani kutatás ez utóbbiakat vizsgálta részletekbe menően. Érdekesség, hogy az eredmények szerint azokat, akik reggel is emlékeznek még az idiopátiás rémálmokra, aznap rendszerint kevésbé terhelik meg a negatív érzelmek. Ha azonban rossz álmokat és idiopátiás rémálmokat is láttak az éjszaka folyamán, annak már éppen ellentétes a hatása.
Kuhn szerint a jelenség mögött rejlő lehetséges magyarázat, hogy a zavart álmok különféle típusai más-más módon érintik az érzelmeinket. A rossz álmok többnyire nem igénylik a figyelmünket, mert csupán a REM-fázis melléktermékei. A REM-fázis egy teljesen tudattalan állapot az alvás során, amely hozzájárul az éjszakai érzelemfeldolgozáshoz, kreativitáshoz és problémamegoldáshoz. Rémálmokkal kombinálva viszont a napjainkban rejlő mentális negativitásra irányíthatják rá a figyelmünket, mindez pedig további stressz forrása lehet. Emiatt érezhetjük másnap rosszabbul magunkat a bőrünkben.
Az idiopátiás rémálmok azáltal enyhíthetik a másnapi negatív érzelmeket, hogy kontrasztosabbá teszik egymáshoz képest a napjainkat. Reggel felébredve jobban érezzük magunkat a bőrünkben, az aktuális helyzetünkben, mint az azt megelőző napon, amelynek stresszes történései hozzájárulhattak a rémálmok fellépéséhez. Egy másik nézőpont szerint az, hogy a rémálmokból felriadunk éjszaka, majd reggel kevésbé küzdünk negatív érzelmekkel, segítheti az érzelmi integráció folyamatát, azaz az érzelmek teljes megélését, amely végül enyhíti a ránk nehezedő terhüket. Azt ugyanakkor a pszichológus is hangsúlyozza, hogy ezek egyelőre csupán feltevések, és mindenképpen további kutatásokra lesz szükség a területen.
Hogyan szabadulhatunk meg az ismétlődő rémálmoktól?
A szakember az interjúban arra is kitért, hogy a gyakran visszatérő rémálmokat is idővel fel lehet dolgozni, ezáltal kevesebb szorongást okoznak majd. Az álmainkban átélt élmények ilyenkor többnyire az ébrenléthez kötődő stresszhez kapcsolódnak, és ennek megfelelően is érdemes kezelni azokat. Bár a rémálmok tartalmát illetően vannak általánosan előforduló jellegzetességek, mint például az, hogy valaki vagy valami elől menekülünk, valahonnan leesünk, esetleg felkészületlenül ér minket valamilyen fontos feladat, ugyanakkor az érzelmileg legintenzívebb álombeli történések jellemzően valamilyen egyedibb stresszforráson alapulnak. A koronavírus-pandémia kirobbanásakor például gyakoribbá váltak azok a rémálmok, amelyek fertőzéseket, hirtelen megbetegedéseket, esetleg a modern technológiai eszközök használatával kapcsolatos problémákat foglaltak magukban.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Kuhn mindezek alapján azt tanácsolja, hogy amennyiben valaki visszatérő rémálmoktól szenved, úgy a megoldás érdekében igyekezzen biztonságos és támogató környezetet kialakítani az életében. Ha valaki hosszabb ideje küzd valamilyen stresszel, legyen az akár párkapcsolati stressz, esetleg egyéb konfliktus, úgy az álmok ismétlődése arra figyelmeztethet, hogy a stresszes érzéseket mélyebb szinten kell feldolgozni. Van, akinek ebben pszichoterapeuta tud segíteni, míg mások megküzdési képessége lehetővé teszi, hogy maguk is kontrollálni tudják a helyzetet. Hasznos ilyen célból, ha a rémálmainkat leírjuk egy naplóba, esetleg részletesen lerajzolva vizualizáljuk, majd kitalálunk hozzájuk egy boldogabb végkifejletet. Ezután elalvás előtt szánjunk 10-20 percet arra az ágyban, hogy az új forgatókönyvet képzeljük el magunk előtt elejétől a végéig. Ez a fajta rögzítési, módosítási és gyakorlási folyamat a bizonyítékokon alapuló rémálom-helyreállítási terápiák előfeltétele a pszichológiában.
Ez is érdekelhet
Szintén beválhat, ha találunk egy olyan eszközt, amellyel biztonságos közeget teremthetünk magunk számára, ha felriadnánk az éjszaka közepén egy rémálomból. Ez lényegében bármi lehet egyéni preferenciától függően: egy megnyugtató dal, egy plüssállat, amelyet átölelhetünk, esetleg valamilyen kellemes és lágy illat. A lényeg, hogy a módszer segítheti az érzelmi integrációt, ezáltal a zaklatott rémálmokból egy érzelmileg biztonságosabb állapot felé mozdulhatunk el.
