Magyarország hosszú ideje sereghajtó a világ nemzeteinek boldogságtérképén, úgy tűnik azonban, hogy a tavalyi év sem javított sokat a hangulatunkon: az Ipsos közvélemény-kutató friss tanulmánya szerint a harminc vizsgált országból 27-ben boldogabbak az emberek, mint nálunk. Egyedül Argentina és Törökország népességének rosszabb a hangulata a magyarokénál.
Az Ipsos évek óta rendszeresen elkészíti boldogságtérképét, melyhez idén 30 ország lakosságának hangulatát mérték fel. Arra voltak kíváncsiak, hogy az adott országban élő emberek mennyire érzik magukat boldognak a hétköznapokban, illetve hogy mely dolgokat tartják a boldogság forrásának. A válaszokat tavaly november 19 és december 3 között gyűjtötték be, majd százalékos arányban is összesítették a vizsgált országok lakosságának hangulatindexét.
A legboldogabb és legszomorúbb nemzetek
Talán senkit sem lep meg az a tény, hogy összességében a gazdaságilag legfejlettebb országok lakossága vallotta magát legboldogabbnak. Hollandia végzett a lista élén 86 százalékos boldogságindexszel, őket Ausztrália (85 százalék), illetve Nagy-Britannia és Kína (83-83 százalékkal) követte a térképen. Némileg kakukktojásnak tekinthető a lista legjobbjai között szereplő India, ahol a lakosság egy jelentős része annak ellenére is boldognak tartja magát, hogy az életszínvonal a világátlag alatti. Az indiai válaszadók 39 százaléka mondta azt, hogy nagyon boldog a mindennapok során, amelynek valószínűleg kulturális okai is vannak.
A felmérés eredménye szerint Törökország lakossága a legboldogtalanabb, itt a megkérdezett emberek 18 százaléka vallotta azt, hogy egyáltalán nem boldog a mindennapokban, és csupán minden 10. ember értékelte a legmagasabb pontszámmal a saját hangulatát. A második legszomorúbb nemzet Argentina 48 százalékos boldogságindexszel, a harmadik pedig Magyarország 51 százalékkal. Nálunk még a törököknél is kisebb arányban értékelték a legmagasabb pontszámúra a hangulatukat, csupán a megkérdezettek 6 százaléka érezte nagyon boldognak magát. A magyar lakosság 13 százaléka a legalacsonyabbra értékelte hangulatát, vagyis úgy nyilatkozott, hogy egyáltalán nem boldog a mindennapokban.
Az egészség és a gyermekvállalás is sokakat tesz boldoggá
A kutatóintézet munkatársai arra is kíváncsiak voltak, mitől érezhetik boldogabbnak magukat az emberek. Ehhez összesen 31 olyan tényezőt gyűjtöttek össze, ami hatással lehet a kedélyállapotunkra, majd minden válaszadónak értékelnie kellett azt egy négyfokozatú skálán (nagy boldogságot okoz/okoz némi boldogságot/nem okoz örömet/nem vált ki semmilyen érzelmet).
A lista élén a fizikai, illetve a mentális egészség szerepel, előbbi a válaszadók 90, utóbbi pedig a 89 százalékát teszi boldoggá. A legjelentősebb boldogságfaktorok között szerepelt még a jól működő házastársi vagy párkapcsolat (77 százalék), a gyermekvállalás (69 százalék), illetve az érzés, hogy az életünknek van értelme (88 százalék). Szintén sok válaszadónak hozzáadnak a boldogságához a megfelelő lakókörülmények (89 százalék), a személyes biztonságérzet (88 százalék), illetve az, ha a természetben tartózkodhat (86 százalék).
Nem mindenkinek fontos az egészség vagy a gyermekáldás
Nemzetenként jelentős eltéréseket figyeltek meg azon a téren, hogy mi teszi a lakosságot boldoggá. Az egészséget szinte minden országban a legfontosabbak között tartják számon, kivéve Japánt, ahol a testi jólét csupán a 8., a mentális pedig csak a 11. legfontosabb tényező volt a boldogság szempontjából. A szigetországban élők hangulatát a természet közelsége sem befolyásolja jelentősen, 23. helyre került számukra ez a tétel. Brazíliában a gyermekáldás csupán a 17. tényező a listán, a párkapcsolat és házasság pedig még kevésbé teszi őket boldoggá, a 20. helyre sorolták.
A kutatás szerint a magyarokat az alábbi dolgok teszik igazán boldoggá:
- testi egészség;
- párkapcsolat vagy házasság;
- mentális egészség, illetve a gyermekvállalás;
- megfelelő élet- és lakókörülmények, a természet közelsége és a jó szex.
Ez utóbbi, vagyis a megfelelő szexuális élet sokkal jobban befolyásolja a magyarok boldogságát, mint a világátlagét, ahol csupán a 19. helyre került ez a tétel. Legkevésbé a közösségi média felületeinek böngészése okoz számunkra örömet (a legtöbb országban is ez a tétel végzett az utolsó helyen), de a világátlagnál kevésbé érdekel minket a vallási/spirituális jólét, valamint a nemzetünk boldogsága is. Szintén nem tartjuk olyan fontosnak azt, hogy több pénzünk legyen - ez a tétel a legtöbb országban a tíz között szerepel, nálunk csupán a középmezőnyben.