A sportnak nemcsak fizikai, hanem lélektani (lelki) összetevői is vannak. Melyek ezek? Az akár hobbi szinten, de rendszeresen végzett sporttevékenység nemcsak testünkre, de lelkünkre is jó hatást gyakorol. A lélek és a test oda-vissza képes hatni egymásra, gondoljunk csak arra, hogy stresszhelyzetben a testünk is reagál: például összeszorul a torkunk, beszűkül a gyomrunk, felmegy a vérnyomásunk. De a test képes visszahatni is a lelkiállapotunkra, hiszen egy jó futás sokaknak stresszoldás és kikapcsolódás egy fárasztó nap után.
A sikert is fel kell dolgozni
A sport lélektana ennél persze összetettebb, hiszen amikor sportolunk, célokat tűzünk ki magunk elé, amit aztán vagy elérünk, vagy nem. Az ilyen kudarc és siker élménye és ennek feldolgozása fontos feladata a versenyzőknek, hiszen ez a további teljesítményükre is kihathat. És nem csak a kudarc! A siker is ugyanolyan veszélyes lehet, ha a versenyző túlságosan elbízza magát.
A sportoló is ember. Verseny előtt koncentrál, vagy éppen lazít, egyéni lelki technikákkal igyekszik felkészíteni magát a megmérettetésre. Verseny közben szorong, egy elrontott mozdulatnál önmagát vádolja vagy dühös lesz a bírókra, egy jó találatnál eufória önti el - megannyi hétköznapi érzés, amelyekkel mi is találkozunk, ám számára, abban a pillanatban, ezeknek óriási tétje van. A sportpszichológia feladata a sportolóknál megtalálni azt az ideális lelki állapotot, amelyben a legjobban képes teljesíteni. Mi is, akik nem vagyunk élsportolók, nap mint nap találkozunk olyan helyzetekkel, amikor ez a tudás jól jön(ne). Hogyan lehetünk képesek egyszerre lazán, stresszmentesen, kitisztult fejjel, ugyanakkor a feladatra koncentrálva, elég jól működni? Ezt a témát járja végig A sport pszichológiája című könyv.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Különbség van egyéni és csapatsport között
A helyzetet tovább árnyalja, hogy a sportokat alapvetően egyéni és csapatsportokra szokás felosztani. Pszichológiai szempontból is óriási különbség van a kétféle versengés között. Nem mindegy, hogy valaki egyedül van, csak magára számíthat a megmérettetésben, vagy egy csapatban, a többiekkel együtt dolgozik a sikerért. Ez ismerős lehet a mindennapjainkból, akár a munkahelyi, akár a családi, baráti kapcsolatainkra gondolunk. A sport pszichológiája tehát nem is áll annyira távol a hétköznapi, kihívást jelentő helyzetek pszichológiájától. Milyen jó is lenne egy "tréner" egy állásinterjú vagy prezentáció, vagy akár egy közösen végzett projekt előtt és közben!
Ez is érdekelhet
A sport pszichológiája című könyv tehát nemcsak a versenysportnak ebbe a kevésbé ismert, ám annál izgalmasabb oldalába nyújt betekintést, hanem a hétköznapokra is alkalmazható ötleteket is tartalmaz.
