A legtöbben teljesen magától értetődőnek tartják, hogy ha megfájdul a foguk, akkor felkeressék a fogorvosukat, bőrproblémáikkal elmenjenek egy bőrgyógyászhoz, látásromlás esetén pedig szemészhez vagy optikushoz forduljanak. Attól viszont, hogy egy komoly érzelmi trauma vagy élethelyzeti nehézség miatt is szakember segítségét kérjék, sokan még a mai napig idegenkednek. Pedig néha a lelkünknek is szüksége van arra, hogy meggyógyítsák, és a mentális egészségünk is folyamatos „karbantartást” igényel.
Lelki és mentális állapotunk elhanyagolásához hozzájárulhat, hogy sajnos a mai napig makacsul tartja magát néhány tévhit – például az, hogy pszichológusra csak a súlyos mentális betegséggel élőknek, a „bolondoknak” van szükségük. Pedig a szakértők az életünk számos területén tudnak nekünk segíteni abban, hogy könnyebben vegyük az akadályokat, feldolgozzuk sérelmeinket, valamint fejlesszük és jobban kiismerjük magunkat. Az általunk megkérdezett szakemberek szerint a mai, egyre nagyobb kihívásokat tartogató világban tulajdonképpen mindenkinek jót tehet, ha egy szakértővel átbeszéli problémáit – ezzel ugyanis könnyebben helyreállíthatjuk lelki egyensúlyunkat. Interjúalanyaink azt is elárulták, segítségükkel milyen nehézségekkel tudunk hatékonyabban megküzdeni.
Miben más, mint egy baráti beszélgetés?
Amikor szóba kerül, hogy valakinek talán beszélnie kellene a problémáiról egy szakemberrel, sokan csak legyintenek, mondván, hogy beszélgetni a barátaikkal is tudnak. Bizonyos élethelyzetekben és problémáknál azonban egy szakértői segítség sokkal többet tud adni egy baráti csevelynél.
„A család, barátok támogatása nagyon fontos, de a külső, érzelmileg semleges szakember a tudományos módszereken alapuló technikákkal és a tapasztalataival hatékonyabban tud segíteni. Mivel mi – a barátokkal, családtagokkal ellentétben – nem vonódunk be érzelmileg, új perspektívákat tudunk kínálni. A szemléletformálás és szemléletváltás révén pedig a kliens magától is megtalálja a kivezető utat” – mondta el a HáziPatika.com-nak Kisbenedek Nóra life és business coach. Úgy véli, ahhoz, hogy az emberek jobban legyenek, sokszor már az is elég, ha „lerakhatják” lelki terheiket egy szakembernél. Mindezt ráadásul teljes biztonságban tehetik meg, hiszen a mentális és lelki segítők szakmájának egyik fő kritériuma a titoktartás.
A szakemberek emellett arra is képesek, hogy meglássák a páciens lelki működésében, viselkedésében a jellemző mintázatokat, a megfelelő kérdéseket feltéve pedig közelebb vihetik az érintettet saját maga megértéséhez és a problémái megoldásához – ezt már Andrássy Fanni, a Budai Egészségközpont pszichológusa mondta el lapunknak. Tapasztalatai szerint egyébként sokszor felmerül kifogásként az a vélemény is, hogy mindenkinek meg kell tudnia oldania a saját problémáit, illetve az, hogy „nekem ne mondja meg senki, hogy hogyan éljek”. Fontos azonban leszögezni, hogy egyik szakembernek sem célja és feladata, hogy „megmondóemberként” vagy tanácsadóként legyen jelen az életünkben.
Mi a sikeres terápia kulcsa?
Mindkét szakember egyetért abban, hogy az egyik legfontosabb dolog, hogy a kliens és a szakértő között harmónia alakuljon ki. „Empatikus, elfogadó, megértő közeg segítheti ezt, de ezek mellett fontos a folyamat során a szakember türelme is” – mutatott rá Andrássy Fanni. A sikeres terápia másik kulcsfontosságú hozzávalója pedig az, hogy a páciens valóban motivált legyen, vágyjon a változásra és képes legyen tenni is azért.
Egy jó szakember mellett idővel azt vehetjük észre, hogy egyre önreflektívebbé válunk, képesek leszünk (jobban) megfogalmazni és kifejezni érzéseinket, vágyainkat, illetve elkezdjük felismerni saját működésükben az összefüggéseket. Amikor pedig sikerül elérni egy áttörést vagy előrelépést, az mindig közös sikerélmény. „Szeretem látni azt, amikor a páciensek egy folyamat során önállóan kezdenek el reális összefüggésekről gondolkozni vagy saját maguk működésére reflektálni, és amikor korábbi ülések üzenete elkezd »beérni«” – tette hozzá az általunk megkérdezett pszichológus.
Bocsánat, biztosan jó helyen járok?
A coaching és a pszichológia hasonlóságairól és különbségeiről egyébként már a mentális és lelki egészséggel kapcsolatos edukációval foglalkozó Mélylevegő Projekt is írt, még 2022 áprilisában. Összefoglalójukban az alábbi három területet különítették el egymástól:
- Coaching – egy eredmény- és megoldásfókuszú munkakapcsolat. A coach abban tud támogatni minket, hogy fejlődésünk és tanulásunk révén hatékonyabban valósítsuk meg céljainkat. A folyamat során a jelenre és a jövőre koncentrálunk, tehát nem a múltbéli traumák feloldása a cél. A közös munka leggyakrabban 5-10 alkalomig tart, de újabb problémák, elakadások esetén újra felkereshetjük jól bevált szakemberünket.
- Pszichológiai tanácsadás – a cél leginkább az, hogy segítsen átlendülni egy jól körülhatárolható problémán. A közös munka során családi, karrierrel és stresszkezeléssel kapcsolatos, vagy akár párkapcsolati problémákat is érinthetnek. A folyamat jellemzően 6-10 alkalom, közös megegyezésen alapulva viszont akár hosszabb ideig is eltarthat.
- Pszichoterápia – egyik célcsoportját a súlyos vagy tartós mentális zavarral élő személyek alkotják, és olykor akár kombinált, azaz gyógyszerrel kiegészített terápiára is szükség lehet. Pszichoterápiára azonban szintén járhatnak a páciensek önismereti jelleggel, valamint a pszichológusok is részt vesznek ilyen terápiában. Hosszú távon személyiségbeli változás érhető el, az ehhez szükséges munka azonban több évig is eltarthat.
Mint írták, a coach-hoz és a pszichológushoz általában nem javasolt párhuzamosan járni, a két folyamat ugyanis – az eltérő fókusz és célkitűzés miatt – hátráltathatja egymást. Kiemelték ugyanakkor, hogy a siker érdekében a szakemberrel kialakított kapcsolatunknak mindig a bizalomra és az összhangra kell épülnie. Ha tehát nem érezzük biztonságosnak az adott környezetet, vagy az első néhány találkozás után sem vagyunk meggyőződve arról, hogy coachunk vagy pszichológusunk megért minket és előtte őszintén megnyílhatunk, akkor jobb, ha tovább keresgélünk a megfelelő szakértői segítség után.
Persze az is előfordulhat, hogy a szakember ismeri fel előbb, hogy nekünk nem rá, pontosabban nem az ő segítségére van szükségünk. „Egy segítőnek fel kell tudnia mérni, hogy meddig tart a kompetenciája. Ez is az egyik kulcsa a munkánknak” – fogalmazott Kisbenedek, aki jellemzően az alábbi problémákkal küzdő klienseket irányítja tovább pszichológushoz, pszichoterapeutához:
- alvászavar,
- pszichoszomatikus betegségek (testi tünetek, amelyek hátterében nem találnak szervi okot),
- kényszerbetegség,
- múltbeli traumák,
- evészavarok,
- szülés utáni depresszió.
A megfelelő problémakörhöz, zavarhoz értő, jó szakember megtalálásának fontosságát Andrássy Fanni is elismerte. Megjegyezte, hogy pszichológusként neki is alapvető feladata, hogy ha nem megfelelő helyen van a páciens, akkor továbbküldje a megfelelő irányba.
Megéri foglalkozni a lelki egészséggel
A Mélylevegő Projekt meglátásai szerint egyébként a pár alkalom alatt megoldható, aktuális problémákkal – például a karriert érintő elakadásokkal – coach-hoz érdemes fordulni. A coach segíthet feloldani a munkahelyi konfliktusokat vagy megbirkózni az új állással/pozícióval járó nehézségekkel, illetve karriertanácsadással támogathat minket az útkeresésben. Mentális zavarok, traumák, állandó lehangoltság, illetve általunk nehezen behatárolható problémák esetén viszont inkább pszichoterápiát, míg életvezetési nehézségek, gyász, túlzott stressz, valamint az önismeret fejlesztése iránti vágy esetén pedig a pszichológiai tanácsadást ajánlják.
Kisbenedek Nórát mostanában egyebek mellett társkeresési és párkapcsolati nehézségekkel, az önbizalomhiányból eredő problémákkal és az anyaság kihívásaival keresik fel, de sokan fordulnak hozzá magány, enyhe szorongások vagy túlzott stressz miatt is. Andrássy Fanninál pedig a leggyakrabban élethelyzeti nehézségekkel, szorongásos zavarokkal és hangulati problémákkal fordulnak meg a páciensek. „Egy megváltozott élethelyzet vagy egy hosszan fennálló probléma olykor okozhat motiválatlanságot, kedvtelenséget, amely vészcsengőként jelez, hogy érdemes foglalkozni a lelki egészséggel” – mondta. Hozzátette, mivel sebészeti osztályon is dolgozik, számos krónikus fájdalommal, illetve szomatikus betegségekkel küzdő pácienssel is találkozik nap mint nap.
Összességében tehát azt lehet mondani, hogy bárkinek a hasznára válhat, ha szakértő támogatásával ápolni kezdi lelki és mentális egészségét, vagy ha objektív segítséget vesz igénybe céljai eléréséhez. Ám amikor már pszichés tünetek is megjelennek – például szorongásos zavar, hangulati vagy alvási problémák, vagy akár az érzelmi stressz hatására fellépő fejfájás –, akkor nem érdemes tovább halogatni a segítségkérést. „Bármilyen mentális tünet hosszú távú fennmaradása egészségkárosító hatású lehet, ezért mindenképpen érdemes felkeresni egy szakembert” – figyelmeztetett Andrássy Fanni.