Előfordult már veled, hogy például születésnapodra, karácsonyra egy olyan ajándékot kaptál, amelynek nem igazán tudtál örülni, mégis széles mosollyal megköszönted? Ha igen, akkor bizony nem vagy egyedül. Ez a fajta viselkedés, azaz hogy nem a valós érzelmeinknek, hanem az adott szociális közegben elvártaknak megfelelően fejezzük ki magunkat egy-egy meghatározott szituációban, lényegében nem más, mint szabálykövető magatartás. A jelenséget elsőként a híres amerikai pszichológus, Paul Ekman írta le, és a display rules, magyarul kifejezési szabályok nevet adta az ilyen jellegű megnyilvánulások mögött meghúzódó szociális tényezőknek. Mint azt a Frontiers tudományos kiadó blogja írja, amellett, hogy e szabályok betartása harmóniát teremt az emberek között, az egyén szintjén bizony negatív következményei is lehetnek.
Mivel a szociális interakcióink mind nagyon mértékben áttevődnek az online térbe, a kutatók is több figyelmet szentelnek a többi között például arra, hogy a chatalkalmazásokban használatos emojik hogyan tükrözik érzelmeinket különböző kontextusokban. Modzsu Liu, a Tokiói Egyetem kutatója pedig kifejezetten arra kereste a választ egy új kutatás során, hogy vajon a kifejezési szabályok megjelennek-e az emojihasználatban is, illetve hogy ez hogyan hat az emberek lelki állapotára. „Az online szocializáció egyre elterjedtebb, és az emberek is megszokták, hogy feldíszítik kifejezéseiket, illetve ügyelnek arra, hogy kommunikációjuk megfelelő legyen. Ugyanakkor úgy látom, hogy ennek nyomán elveszítjük a kapcsolatot valódi érzelmeinkkel” – fogalmazott a kutató.
Emojik és érzelmek
Korábbi kutatások már kimutatták, hogy az emberek arckifejezéseik funkcionális megfelelőjeként használják az emojikat, azt viszont még senki sem vizsgálta, hogy milyen kapcsolat áll fenn az így kifejezett és a közben valójában megélt érzelmek között. Ezen a ponton jön azonban képbe a kifejezési szabályok problémája: ha az általunk megélt érzelmek és a kimutatott érzelmek között túl nagy a disszonancia, az érzelmi kimerüléshez vezethet.
Mindazonáltal különböző kultúrákban más és más mértékben jelenik ez meg. Általánosságban a kifejezési szabályok hatása a negatív érzelmek kapcsán jelenik meg legerőteljesebben, azokat ugyanis jellemzően kevésbé tartjuk helyesnek kifejezni. Ugyanígy az is fontos kérdés, hogy akivel éppen beszélünk, mennyire áll közel hozzánk, illetve egyes érzelmek esetén az is befolyásoló tényező, hogy milyen nemhez tartozik. Végezetül az individualistább társadalmakban többnyire elfogadottabb, hogy negatív érzelmeinket is őszintén kifejezzük.
Ami a szívünkön, az a képernyőn?
Liu közel 1300 résztvevőt toborzott egy kísérlethez a Simeji felhasználói köréből, amely a legtöbbet letöltött beviteli billentyűzet okostelefonokra Japánban. A válaszadók alapvető demográfiai adatokat szolgáltattak magukról, kitöltöttek egy kérdőívet a szubjektív jóllétük kapcsán, továbbá azt is értékelniük kellett, hogy milyen gyakran használnak emojikat. Ezután különböző elképzelt szociális kontextusokban kapott üzenetekre kellett úgy reagálniuk, ahogyan azt normálisan is tennék, illetve őszintén értékelniük, hogy szerintük mennyire voltak intenzívek az érzelemkifejezéseik.
Az így kapott információk alapján Liu kimutatta, hogy az emberek hajlamosabbak elsősorban privát beszélgetések során emojikat használni, illetve akkor, ha közeli barátaikkal, ismerőseikkel beszélnek. Sokkal kevesebb érzelmet fejeztek ki viszont, ha egy magas státuszú személlyel kerültek interakcióba a kísérletben. Az intenzív érzelemkinyilvánítások mindaddig összhangban voltak az emojikkal, amíg az emberek úgy nem érezték, hogy el kell rejteniük valódi érzelmeiket: azaz például mosolygó fejet küldeniük, miközben valódi érzelmeik negatívak voltak. Negatív érzelmet kifejező emojit csak akkor használtak, ha már tényleg nagyon maguk alatt voltak. Összességében akkor érezték magukat a legjobban a résztvevők az emojihasználat kapcsán, ha azzal a valós érzelmeiket fejezték ki, míg a legkevésbé akkor, ha takargatniuk kellett érzelmeiket.
Ez is érdekelhet
„Ahogy az online szocializáció egyre elterjedtebbé válik, fontos átgondolni, hogy vajon jobban elszakít-e ez a környezet az igaz érzelmeinktől. Szüksége van-e az embereknek egy menedékre, hogy kifejezzék valódi érzelmeiket, és vajon lehetséges-e, hogy megszabaduljanak a színleléstől, és online is megosszák valódi énjüket?” – vetette fel Liu, hozzátéve, hogy a jövőben szeretné szélesebb körben, más kultúrákban is vizsgálni a kérdést. A mostani kísérlet résztvevői körében magasabb volt a nők aránya, illetve túlreprezentált volt a Z generáció, főként azért, mert a Simenji fiatal nők körében a legnépszerűbb. A kutatásról szóló tanulmány a Frontiers in Psychology című folyóiratban jelent meg.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
