Az elmúlt napokban nagyon sokat lehetett hallani egy 29 éves amerikai nőről, aki végstádiumú agydaganata miatt úgynevezett asszisztált öngyilkosságot követett el. Oregon államban ez lehetséges, de nem sok helyen a világban. A The Week magazin arról közölt összeállítást, hogy hol és milyen érvek mentén lehetséges az aktív eutanázia, illetve az asszisztált öngyilkosság.
Maynard a "méltó halálhoz" való jogért harcolt. De mit is jelent pontosan ez? A haldoklónak azt a jogát értjük alatta, hogy a borzasztó fájdalmakat és szenvedéseket, a méltatlan testi kínokat elkerülve maga dönthessen saját halálának időpontjáról és körülményeiről. Ahhoz, hogy ez a jog megvalósulhasson, valakinek mesterségesen meg kell szüntetnie az életet. Ha – hivatalos orvosi támogatással – a beteg maga teszi ezt meg, akkor asszisztált öngyilkosságról beszélünk. (Ez történt Maynard esetében.) Ha pedig az orvos vagy esetleg az orvos felügyelete és irányítása alatt egy hozzátartozó segíti át a halálba a beteget, akkor aktív eutanáziáról beszélünk.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A "méltó halálhoz való jog" védelme először az 1980-as években merült föl, majd az 1990-es években bontakozott ki az ezért küzdő mozgalom. Ebben az időben estek át az életmentő beavatkozások és műszerek hatalmas fejlődésen. A lélegeztető gépek, a dializáló berendezések és a mesterséges táplálás lehetővé teszi akár egy végstádiumú beteg életének is a jelentős mértékű meghosszabbítását - ezzel elnyújtva az életvégi szenvedést, ami méltatlan helyzetbe hozza a beteget. A "méltó halál" jogáért küzdők " mondják" az élet mesterséges meghosszabbítását utasítják el. Szerintük a betegnek joga van visszautasítani ezt a kiszolgáltatott és méltatlan helyzetet. A magyar jogszabályok a 1997-es egészségügyi törvény értelmében lehetővé teszik az életmentő kezelésekről való lemondást, ennél többet azonban nem engedélyeznek.
Hol valósulhat ma meg ez a jog?
Az USA államai közül Oregon volt az első (1997-ben), ahol lehetővé tették az asszisztált öngyilkosságot. Oregon után a mai napig négy további államban fogadtak el hasonló rendelkezést: Washington államban 2007-ben, Montanában 2009-ben, Új Mexikóban 2013-ban, és szintén 2013-ban Vermont államban engedélyezték. Ma hét további államban van terítéken hasonló szabályozás megvitatása a jogalkotásban.
Európában az aktív eutanáziát inkább elfogadják. Az orvos által fölírt halálos gyógyszerek legálisak Svájcban, Németországban és Albániában. Az orvos által végzett aktív eutanázia pedig lehetséges Hollandiában, Belgiumban (itt már gyerekek részére is!) és Luxemburgban. Európán kívül lehetséges az asszisztált öngyilkosság Kolumbiában, Japánban és a kanadai Québecben. A "méltó halálhoz való jog" törvényi szabályozása és annak implementálása azonban nagyon eltérő az európai és az amerikai államokban.
A mozgalomnak természetesen vannak ellenzői is. A vallások általában nem értenek egyet az eutanáziával. Vannak olyanok is, akik a veszélyeire és a vele való visszaélés lehetőségére hívják föl a figyelmet. Az elvégzett aktív eutanáziák száma 2008 óta 15 százalékkal nőtt; egyre több az olyan eset, hogy depressziós, kétségbeesett vagy épp nem végstádiumú betegségben szenvedő, hanem sérült emberek kérelmezik az eutanáziát. Jó példa erre egy siket ikerpár esete, akik elveszítették a látásukat is: arra hivatkozva kérték az eutanáziát, hogy ezt a helyzetet nem tudják már elviselni. Erkölcsi és jogi aggályokat vet föl az is, hogy Belgiumban gyerekek is kérhetik az aktív eutanáziát. A Svájcba irányuló úgynevezett eutanáziaturizmus is aggodalomra ad okot.
Mások inkább azt hangsúlyozzák, hogy az eutanázia nem szükséges, ha a beteg méltósága megőrizhető az élet végén is. A hospice-mozgalom keretében készült vizsgálatok azt mutatják, hogy azok a betegek, akik megfelelő fájdalomcsillapítást és palliatív (nem gyógyító, hanem a tüneteket enyhítő) kezelést kapnak, nem kívánják saját halálukat. A hospice-ellátásnak éppen az a legfőbb célja, hogy a végstádiumú beteg az élete végéig megőrizhesse a méltóságát.
Ez is érdekelhet
