A mosolygás tudományával Charles Darwin foglalkozott először: feljegyezte, hogy a mosoly oka, megjelenése, következményei a világon mindenhol közel azonosak, míg számos más nonverbális jelzés kultúránként eltér. Ez azt jelenti, hogy a mosoly velünk született képesség, míg a testbeszéd más elemei tanultak. A kisbabák nagyjából öthetesen kezdenek tudatosan mosolyogni; a vakon született csecsemők ugyanúgy, mint a látók -, mert bár a sírás felkelti a felnőttek figyelmét, a mosollyal azonban könnyebben fent tudják azt tartani.
A mosoly tehát ragadós: azokat, akik többet mosolyognak, sokkal kedvesebbnek, szimpatikusabbnak tartjuk, mint azokat, akiknek az arca inkább komoly. Kutatások bizonyítják, hogy a mosolygókkal szívesebben működnek együtt az emberek.
Nemcsak azért mosolygunk, mert ezzel mások szemében vonzóbbnak tűnhetünk: a mosolygás olyan fiziológiás és hormonális változásokat indíthat el a szervezetünkben, melyektől jobban érezzük magunkat, csökken a stressz-szintünk, e nyhül a fájdalom, gyorsabban gyógyulunk a betegségekből is.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Igazi vagy hamis?
A mosolyt tanulmányozó szakemberek szerint mindenkinek többféle mosolya van, attól függően, hogy mit is szeretne kifejezni. Hogy pontosan hány típus ismert, az kutatásonként eltér, de a számuk valahol 6 és 14 között lehet. Mosolyt nem nehéz hamisítani: a pszichológusok meglehetősen sokat foglalkoztak ezzel a témával. A hamis mosoly háttérében a látszat fenntartásának vágya, az, hogy úgy tűnjön, élvezünk valamit, egyetértünk valamivel vagy valakivel.
A hamis és az igazi mosolyokat viszonylag könnyű megkülönböztetni egymástól az előbbinél csak a száj körüli izmok dolgoznak, míg az utóbbinál a szemünk környéke is mosolyra húzódik. A mosoly azt is elárulhatja, hogy hazudunk-e vagy igazat mondunk, bűnösek vagyunk-e vagy ártatlanok. Hazugság közben kevesebbet mosolygunk , mint amikor igazat mondunk, mert éppen úgy gondoljuk, a hazugság jár együtt több mosollyal, így mindenképpen igyekszünk ezt elkerülni. Rendőrségi megfigyelésekből pedig kiderült, hogy ha valaki ártatlan vagy kisebb bűncselekményt követett el, többet mosolyog vallomástétel közben, mint aki bűnös.
A szakemberek szerint a hamis mosoly kiszűréséhez négy összetevőt kell megvizsgálni: a mosoly időtartamát (a hamis mosoly tovább tart), a mosoly létrejöttének gyorsaságát (a valódi mosoly valamivel több időt vesz igénybe), a mosoly helyét (a hamis, akaratlagos mosoly leginkább a száj körül látszódik, míg az igazi, spontán mosoly az arc felső részén, a szem és a szemöldök környékén is észrevehető), valamint a szimmetriát (a hamis mosoly általában féloldalas):
Ez is érdekelhet
