A nevetés az egyik leggyakoribb, legjellegzetesebb emberi megnyilvánulás. Már a néhány hónapos kisbabák is kacagnak - igaz, nem kifinomult vicceken, inkább csak azon, ha szüleik pofákat vágnak vagy érdekes hangokat adnak ki. A nevetés gyógyító hatásairól is jó néhány könyv született már, azt azonban kevésbé tudjuk, miért is van olyan jó hatással a nevetés az életünkre.
Arról is vitatkoznak a szakemberek, miért is nevetünk, miért alakult ez ki az embereknél. Az egyik elmélet szerint a nevetés során a saját felsőbbrendűségünket bizonyítjuk be, vagyis a nevetés nem más, mint egyfajta erőfitogtatás. A biológusok szerint a nevetés gyökereit akár őseink győzelmi üvöltésében is kereshetjük, a fogak villogtatása eredetileg agresszív megnyilvánulás volt.
Egy másik felfogás szerint a nevetés ösztönös válaszreakció a logikátlan, váratlan eseményekre, a közvetlenségekre. A harmadik elterjedt teória szerint a nevetés nem más, mint a feszültség, az ideges energiák, az elnyomott érzések felszabadulása - vagyis a nevetés során egyszerűen kiengedjük a gőzt.
A kutatók azért nem találják a választ a kérdéseikre, mert meg kell különböztetnünk a nevetés-fajtákat aszerint, hogy mi váltotta ki őket. Ha például azt nézzük, ahogy megcsiklandoznak valakit, mi is nevetni kezdünk - ez azonban ugyanaz a nevetés, mint amit a csiklandozottnál észrevehető?
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Szintén fontos kérdés: vajon a nevetés természetes jelenség vagy a kultúránkkal függ össze? A tüsszentéssel vagy a szellentéssel szemben a nevetésnek komoly kommunikációs szerepe van , vagyis mindig "jelent" valamit. Különböző kultúrákban mást és mást tartanak viccesnek, sőt más testrészt tartanak igazán csiklandósnak. A gyerekeknek pedig meg kell tanulniuk, hogy min szabad nevetni, és min illetlenség. Ugyanakkor sok állatnál megfigyelhető valamiféle nevetésszerűség: a csimpánzoknál és a gorilláknál ugyanúgy, mint a patkányoknál (ez utóbbiak jellegzetesen "csiripelnek", ha megcsiklandozzák őket).
Az elmúlt évek neurológiai kutatásainak köszönhetően egyre többet tudunk a nevetésről , például egyre pontosabb információink vannak arról, az agy melyik része érintett nevetés közben. De arra még keresi a választ a tudomány, hogy miért is nevetünk, és miért pont azokat a dolgokat találjuk viccesnek, amiken nevetünk.
Ez is érdekelhet
