Az orvosok el sem tudják képzelni, hogy betegeikben mekkora feszültséget tud kiváltani egy bizonytalan diagnózis. Amerikai kutatók az ilyenkor kialakuló stresszt mértékét vizsgálták különböző betegségcsoportokban.
A Harvard-i Orvosi Egyetem docense Dr. Elvira V. Lang szerint egy rosszindulatú betegség gyanúja, vagy egy kockázatos kezelés lehetősége rendkívül nagy pszichés terhet ró a páciensre. Vizsgálatában 214 nő vett részt, akik különböző diagnosztikus vagy terápiás procedúrák előtt álltak. A csoportból 112 nő a melléből történő mintavételre, 42 a májrák egy speciális kezelésére és 60 a méh jóindulatú daganatának elpusztítására szolgáló módszer előtt állt.
A pácienseknek négy teszt (STAI, IES, CES-D, PSS) kérdéseire kellett választ adniuk, így mérhetővé vált a bennük fellépő szorongás, stressz és depresszió.
Mind a négy kérdőív elemzése után megállapították, hogy a betegekben leginkább a mellből történő mintavétel esetében keletkezett a legnagyobb feszültség. Különös tekintettel a szorongásra, ami kiemelkedően magas értéket mutatott ezeknél a pácienseknél a többi beavatkozáshoz képest.
Dr. Lang szerint sem az egészségügyi személyzet, sem a betegek nincsenek tisztában azzal, hogy milyen komoly veszélyekkel járhat a szorongás, pedig egy pár bátorító szó és a megfelelő felvilágosítás nagymértékben tudja csökkenteni a kialakult feszültséget.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Legjobban: