Korábbi kutatások szerint a kiközösítés csak arra készteti a grandiózus nárcizmusban érintett embereket, hogy „agresszívebben álljanak bosszút”. Ezeket a vizsgálatokat viszont laboratóriumokban végezték, és csak egy elutasítást imitáltak, mint például egy online játékból való kiutasítást. Egy új svájci kutatás szerint viszont a mindennapi életben nagyon valószínű, hogy a kiközösítés kiközösítést szül, mivel ezek a vitriolos válaszok csak még több elutasítást váltanak ki - írja a Psychology Today.
Ennek a folyamatnak három mechanizmusát állapították meg azoknál, akiknél erősek a nárcisztikus jellemvonások. Az első, hogy olyan helyzeteket is kiközösítésként értelmeznek, amelyek igazából nem erről szólnak. Például ha valaki elfelejt elküldeni egy üzenetet, nem jelenti azt, hogy szándékosan ki akarta rekeszteni, de a nárcisztikus személyiségzavarban szenvedők ezt a következtetést vonják le belőle.
A második lehetőség, hogy a nárcisztikus embereket valóban nagyobb valószínűséggel zárják ki egy közösségből az ellenszenves viselkedésük miatt. A harmadik lehetőség, hogy a nárcisztikus csak még nárcisztikusabb lesz, pont azért, mert kiközösítették. A nárcisztikus viselkedés az önvédelmi mechanizmus része.
A kutatók a fentiek megállapításához egy több mint 77 000 felnőtt adatain alapuló, online vizsgálatot vettek alapul. Ennek korrelációs módszerek, napi tesztelés (két héten keresztül) és egy 14 éves longitudinális vizsgálat is része volt, amely a jogosultság és a kívülállóság érzésének összefüggését vizsgálata.
Az eredmények mind a három viselkedést megerősítették. A nárcisztikus személyiségzavar súlyos formájában szenvedőket tehát nagyobb valószínűséggel rekesztik ki, a kétértelmű helyzeteket elutasításnak tekintik, és idővel erősebbek lesznek a nárcisztikus jellemvonásaik. A kutatók szerint az, ha megértjük, hogy hogyan alakítanak minket a tapasztalataink, az segíthet abban, hogy a személyiségünk idővel fejlődjön és kiteljesedjen.