Saviuc nehéz gyerekkora miatt csak fokozatosan ismerte meg a boldogságot, s az ehhez vezető úton szerzett tapasztalatait osztotta meg . Szerinte vannak dolgok, amelyekkel már kezdet kezdetén szembe kell nézniük mindazoknak, akik belefognak a boldogságkeresésbe.
Önpusztító bebeszélés
Az embereknek meg kell tanulniuk, hogy ők maguk a legjobb barátjuk, különben túl könnyen beleesnek a csapdába, amelyben a saját legnagyobb ellenségükké válnak.
„Ha arra fókuszálunk, hogy melyek az aktuális hiányosságaink, szem elől tévesztjük, hogy mit tehetnénk. A gondolatok minőségét a meggyőződés határozza meg, amely pedig arra hat, hogy az ember hogyan éli az életét” – magyarázta Saviuc. Ha a túlzott önkritika vagy önostorozás megjelenik a gondolatok között, akkor érdemes feltenni a kérdést: Igazak ezek a dolgok? Akarok én azzal így beszélni, akit szeretek? A válasz mindkét kérdésre valószínűleg az lesz, hogy nem. Ha a negatív gondolatokat a tényekkel rendszeresen összevetve értékeljük, lassanként meg lehet szabadulni a negatív önszuggeszciótól.
Félelem
Az aggodalom, az idegesség, a szorongás mind ott van a fejünkben. Ha valaki végiggondolja, hogy a halálos ágyán fekszik, s megbékélt az elkerülhetetlennel, akkor rájön, hogy a félelemnek abban a pillanatban már nincs hatalma fölötte. Inkább annak az érzésnek van jelentősége, hogy sajnálom mindazt, amit nem tettem meg – vélekedik Saviuc.
Azt javasolja, hogy a megjelenő félelmet próbáljuk elterelni, átirányítani. Amikor feltűnik a kudarc félelmetes képe, akkor a gondolatokat érdemes olyan irányba fordítani, ahol kellemes érzések keletkeznek (=a családra, a barátokra, egy sétára a kedvenc parkban, egy napra a strandon stb.). Ez a trükk többnyire működik, s a félelem ujjai kiengednek, s a szorítást átveszi a körülöttünk lévő világ érzett szeretet érzése.
A múlt
A mellékletek
A legtöbb ember úgy gondolja, hogy egyes dolgok (autó, ház, más jelentős vagyontárgy) birtoklása boldogsághoz vezet. Saviuc ironikusan azt mondja, ezek a mi mellékleteink, amelyek elvesztése miatt rengeteg aggodalmat, félelmet érzünk. Úgy véli: „Fontos elmagyarázni magunknak, hogy ebben az életben ezek között semmi olyasmi nincs amit feltétlenül meg kellene tartanunk. Ha megbarátkozunk ezzel az elképzeléssel, sokkal békésebb élet alakítható ki.”
Szerinte észre fogjuk venni a kapcsolatainkban bekövetkező javulást, ha feladjuk a félelmet, amit az elutasítás és a veszteség miatt érzünk, s a szeretet, amit adunk önzetlenné és tisztává válik. Mint minden mentális blokk feloldása a mellékletekről való lemondás is időt vesz igénybe, és gyakorlást kíván. De csak annyit kell megpróbálni, hogy jobbak legyünk ma, mint tegnap voltunk. Mindennek az alapja a szándék, azt követően pedig minden a helyére kerül” – mondja Saviuc.
Forrás: Health