Európában március 30-án hajnali 2:00-ról 3:00-ra kell átállítani az órákat, ezzel kezdetét veszi a nyári időszámítás. Sokan előre tartanak tőle, mivel ilyenkor egy órát "veszítünk" az alvásból. Ezen kívül viszont más módokon is érzékelheti a szervezetünk a változást. Az AARP segítségével most ezeket a lehetséges következményeket mutatjuk be.
Megnő a szívroham és a stroke esélye
Egy tanulmány szerint 24 százalékkal nő a szívrohamok száma a nyári időszámítás kezdetét követő hétfőn. Egy másik szerint a stroke kockázata 8 százalékkal magasabb az átállítást követő két napon.
A tudósok egyelőre nem értik, hogyan befolyásolja a szívet és az ereket a tavaszi óraátállítás, de valószínűleg a szervezet cirkadián ritmusának megzavarásával függ össze, mondta Dr. Donald Lloyd-Jones kardiológus a portálnak.
"Vannak minták, amelyek berögzülnek, és a testünk megszokja őket. Ha ezeket a mintákat valami megzavarja, akkor a stresszhormonok szintje és a vérnyomás is megváltozik. Mindkettő olyan szívroham és stroke kiváltó oka lehet, amely lehet, hogy egyébként nem történt volna meg” - magyarázta.
Nehezebben hozunk döntéseket
A tudósok már régóta tudják, hogy az alváshiány befolyásolhatja a gondolkodási és döntési képességet. Tanulmányok azt is kimutatták, hogy azok az emberek, akik nem alszanak eleget, nagyobb valószínűséggel vállalnak kockázatot és követnek el hibákat.
Dr. Sabra Abbott neurológus szerint ez megmagyarázhatja, miért több a baleset, orvosi hiba, vagy a munkahelyi sérülés a tavaszi óraátállítást követően.
„Általában véve az alvásmegvonás rossz hatással van a frontális lebenyre: ez az a része az agynak, amely kordában tart minket, és megakadályozza, hogy olyan dolgokat tegyünk, amiket nem kellene. Minél kevesebbet alszunk, annál valószínűbb, hogy engedünk az impulzusoknak, és kisebb eséllyel hozunk jó döntéseket” - magyarázta.
Problémák a visszaemlékezéssel és a koncentrálással
A kutatások szerint az alváshiány negatívan befolyásolja a memóriát, a figyelmet és a koncentrációt.
Valószínűleg az óraátállítás követő napokban könnyebben elterelődik az ember figyelme, és kevésbé lesz produktív. Egy tanulmány szerint a tavaszi óraátállítást követő hétfőn jelentősen megnőtt a „cyberloafing” aránya, azaz amikor munka helyett személyes jellegű oldalakat keresünk fel.
"Amikor alszunk, sok kritikus folyamat történik az agyunkban. Jó mélyen ki kell aludnunk magunkat ahhoz, hogy másnap több feladatot is el tudjunk látni egyszerre, hogy újakat tanuljunk, valamint hogy figyelni tudjunk" - magyarázta Dr. Melissa Lipford alvásspecialista és neurológus.
Változás az étvágyban
A szakértők szerint az óraátállítást követő héten a szokásosnál éhesebbnek érezhetjük magunkat, így nagyobb valószínűséggel esszük túl magunkat.
Ez részben azért van, mert egy órával később eszünk, mint ahogy szoktunk, és ezért már egy órával a szokásos étkezési idő előtt éhesek lehetünk. Ehhez a hormonszintek ingadozása is hozzájárul. Már egy kis alváshiány is növeli a ghrelin hormon szintjét (ami éhségérzetet okoz), és elnyomja a leptin hormont, ami segít, hogy étkezés után jóllakottnak érezzük magunkat.
Amikor pedig beüt az éhségérzet, valószínűleg pizza, fánk, és más olyan ételek után kezdünk el vágyakozni, amelyek zsírban cukorban gazdagok. Kutatások szerint ez azért van, mert ha keveset alszunk, akkor kisebb eséllyel hozunk egészségünknek kedvező döntéseket, mondta Dr. Lipford.
Fokozott ingerlékenység
Ha fáradtak vagyunk, az arra is hatással van, hogy milyen a kedvünk. Kutatások szerint nehezebben szabályozzuk az érzelmeinek, ha nem aludtunk jól. Ingerlékenyebbnek, türelmetlenebbnek érezzük magunkat, és hajlamosabbak vagyunk a szeretteinkre is kiakadni.
Egy kutatás szerint a bírók hajlamosabbak szigorúbb büntetéseket kiszabni az óraátállítást követően.