A 2001-2014 között végzett kutatás szerint a vagyonosabb emberek átlagosan hosszabb élettartamra számíthatnak, de csak ha megfelelő helyen élnek. Az, hogy a gazdagabb emberek jobb eséllyel vágnak neki a hosszú életnek , tulajdonképpen nem is igényelt különösebb kutatást, de az már sokkal komplexebb kérdés volt, hogy a különböző szocioetnikai csoportok közötti szakadékok miért olyan változékonyak és, miért számít, hogy hol élünk.
Kérdés továbbá az is, hogy az egyenlőtlenség, a társadalmi osztályhelyzettel összefüggő stressz szint, és a gyógyszerekhez való hozzáférés mekkora szerepet játszik a dologban, illetve létezik-e a vagyonnak olyan mértéke, ami alatt már nem jelent különbséget a várható élettartam szempontjából a bankszámlán található pénz mennyisége.
A Stanford Egyetem kutatói az általuk vizsgált adatok alapján képesek voltak felállítani egy várható élettartamot a 40 felettieknek, figyelembe véve a keresetüket, a nemüket és a földrajzi helyzetüket.
Kiderült, hogy a magasabb keresetűek esetében a várható élettartam megnőtt, a legszegényebb 1 százalék és a leggazdagabb 1 százalék között a különbség 14,6 év volt férfiak és 10,1 a nők esetében. De ez a szám folyamatosan változott. A gazdagok esetében 2001-2014 között több mint két évvel, míg a szegényeknél kevesebb, mint fél évvel nőtt, dacára annak, hogy az orvostudomány jelentős fejlődésen esett át.
Jelentős volt a különbség a földrajzi elhelyezkedés között is, egyes területek akár 4,5 plusz évet jelenthettek a várható élettartam szempontjából, és ezek is változékonynak bizonyultak, volt olyan régió, ahol a vizsgált periódusban 4 évvel nőtt, míg máshol akár 2 évvel csökkent ez a szám.
Összességében tehát a következő feladat kidolgozni egy olyan módszert, amivel pontosan mérhetőek ezek a változások, hogy a kormányok és a helyi vezetők megfelelő lépéseket tehessenek a lakosság várható élettartamának növelésére.
Forrás: MNT