A hét elején a Blikk megírta, hogy a németországi Regensburg vasútállomásán valaki egy urnát hagyott a csomagmegőrzőben. A pályaudvar munkatársai azután nyitották ki a szekrényt, hogy hetekig senki sem használta azt. Ekkor találták meg az urnát, benne egy – mint utóbb kiderült – 82 évesen elhunyt férfi hamvaival, akit Magyarországon hamvasztottak el. A német hatóságok nyomoznak az ügyben, de egyelőre nem derült ki, hogy pontosan ki és milyen céllal hagyta a csomagmegőrzőben a tavaly júliusban elhalálozott férfi földi maradványait.
A történtekre reagálva az Országos Temetkezési Egyesület és Ipartestület, valamint a Magyar Temetkezési Szolgáltatók Országos Szakegyesülete arra hívta fel a figyelmet, hogy a szakma egyre gyakrabban találkozik olyan esetekkel, amikor közparkokban, hulladéktárolókban találnak urnákat, illetve a hamvak természetes vízbe történő engedése után természetvédelmi területen illegális síremléket állítanak fel. Kiemelték, hogy az urna hazavitele mások kegyeleti jogának megsértéséhez vezethet: ebben az esetben ugyanis nincs szertartás és sírhely sem, ahol a rokonok, barátok, ismerősök, munkatársak leróhatnák kegyeletüket, vagy tisztelettel adózhatnának az elhunyt emléke előtt.
Ez is érdekelhet
A magyar szabályozás az urna kiadását nyilatkozathoz köti. Ebben a hozzátartozó kötelezi magát arra, hogy az urnát kegyeleti igényeknek megfelelő körülmények között tárolja, és az elhunyt hozzátartozói, valamint a végrendeletben juttatásban részesítettek részére biztosítja a kegyeleti jog gyakorlásának lehetőségét. Aki tehát egy elhagyott urnáról korábban nyilatkozatot tett, kegyeletsértést követ el, és ezért jogi úton támadható. Magyarországon történt hamvasztás esetén az urnák az azokon lévő nyilvántartási szám alapján beazonosíthatóak. Mindemellett pszichológusi vélemények szerint az urnák hazavitele akadályozza a gyászfeldolgozást, ennek pedig idővel komoly mentális és pszichés következményei lehetnek.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
