Mint azt korábban megírtuk, az amerikai Bryan Johnson nemcsak szigorú napi rutint követ, de évente kétmillió dollárt is áldoz arra, hogy megálljt parancsoljon az öregedésnek. Saját bevallása szerint szíve egy 37, bőre egy 28, tüdőkapacitása pedig egy 18 évesével vetekszik, dacára annak, hogy egyébként már betöltötte a 45-öt. Johnson azt állítja, teste lassabban öregszik most, mint egy átlagos tízéves gyereké.
Rachael Jefferson-Buchanan, az ausztrál Charles Sturt Egyetem mozgáskutató szakembere szerint a milliárdos öregedésgátló módszereinek egy része tudományosan megkérdőjelezhető, vagy akár ismertek mellékhatásai is. „Miközben azonban az öregedés folyamatát, illetve testünk fokozatos leépülését, amelyet az évek múlásával tapasztalunk, nem lehet megállítani, azért akad, amit megtehetünk, ráadásul teljesen ingyen, hogy megőrizzük egészségünket a kor előrehaladtával is” – fogalmaz Jefferson-Buchanan a The Conversation oldalán közölt cikkében.
Mennyi igazság rejlik a kétmilliós életmódban?
Johnson részben az időszakos böjtölésre esküszik, annak is egy igen extrém formájára. Mindennap 23 órán keresztül nem vesz magához ételt. Teste energiaszükségletét így egyetlen étkezéssel biztosítja, amely 2250 kalóriát és a szervezete egyéni szükségleteihez igazított tápanyagokat vonultat fel. Jefferson-Buchanan szerint születtek olyan kutatási eredmények, amelyek alátámasztják, hogy az időszakos böjtölés valóban pozitív hatással lehet a tápanyagok hasznosulására, a gyulladások csökkentésére, a hormonszabályozásra és a kardiometabolikus egészségre. Ha viszont valaki egy olyan spártai korlátozás mellett köteleződik el, mint Johnson, az már ronthatja a szervezet glükóztoleranciáját, azaz ahogyan a cukorra reagál. Egyszersmind nem is feltétlenül hatékonyabb a testsúlykontroll terén, mintha több étkezésre osztva csökkentenénk összességében a kalóriabevitelünket.
A belső mellett persze a külső is sokat nyom a latba, ha fiatalosságról van szó. Az amerikai üzletember hetente végeztet savas bőrhámlasztó kezelést magán, így megalapozva sugárzó megjelenését. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a megereszkedett arcbőrt nem lehet már teljesen kisimítani, ahogy a mélyebb hegeket és ráncokat sem tudjuk eltüntetni. Ráadásul a savas hámlasztásnak bizony akadnak kockázatai, legyen szó akár bőrsérülésekről, fertőzésekről, hegesedésről vagy gyulladásról.
Talán a korábbiaknál is meghökkentőbb, hogy Johnson rendszeresen kap vért 17 éves fiától. Amerikai biotechnológiai cégek évtizedek óta folytatnak vizsgálatokat, hogy vérplazmával lehetséges-e megelőzni öregedéshez kötődő betegségeket. Egyelőre nincsenek egyértelmű klinikai bizonyítékok a kezelés hatásosságát illetően. A transzfúzióknak lehetnek azonban kockázatos mellékhatásai, így például fertőzéseket terjeszthetnek, allergiás reakciót okozhatnak.
His monthly responsibilities:
— Bryan Johnson (@bryan_johnson) May 24, 2023
1. Clean room
2. Good grades
3. Nice to people
4. Healthy diet
5. 1L of plasma
Just kidding about the clean room https://t.co/ilpVi4B7jn
Nem Johnson az első
Az örök fiatalság kulcsa utáni hajsza immár évszázadokra nyúlik vissza. A történelem folyamán több olyan módszerrel és életmódbeli praktikával is próbálkoztak emberek, amelyek furcsának, akár kifejezetten szadistának tűnnek.
A görögök és rómaiak körében voltak, akik krokodilürülékből készült arcmaszkokkal igyekeztek élénkíteni arcszínüket. Ugyancsak a rómaiak szamártejjel és hattyúzsírral is küzdöttek a ráncok ellen, bízva azok gyógyító hatásában. Kleopátra egyiptomi királynőről is közismert, hogy mindennap savanyított szamártejben fürdött, amely természetes módon tartalmaz tejsavat. Ez utóbbi a mai modern hámlasztókban is előforduló alfa-hidroxi-savak közé tartozik, így tehát az uralkodónő rutinjának legalább részben akadtak tudományos alapjai. Ahhoz azonban, hogy biztosítani tudja a kellő mennyiségű fürdőtejet, hétszáz szamarat kellett tartania.
Cikkében Jefferson-Buchanan megemlíti Báthory Erzsébet magyar grófnőt is, akiről ijesztőbbnél ijesztőbb legendák maradtak fenn az utókor számára. Bár a történészek szerint a vele kapcsolatos vádak helytállósága igencsak kérdéses, hírnevét jól jellemzi, hogy nem ritkán Drakula grófnőként említik – 1971-ben egy azonos című horrorfilm is a mozikba került róla. A rossznyelvek a többi között sorozatgyilkosságokkal hozzák összefüggésbe a nevét, illetve azt terjesztik, hogy fiatalság iránti vágya által vezérelve áldozatai vérében fürdött.
Cristiano Ronaldóék trükkje
Az örök ifjúság ígéretének kútjából több kortárs divat is kikerült, beleértve például a hideg hőmésékletben rejlő lehetőségek kiaknázását. Egyes kutatások arra utalnak ugyanis, hogy a hideg meghosszabbíthatja az élettartamot azáltal, hogy lassítja a sejtpusztulást, stimulálja a kollagén- és elasztintermelődést, gyorsítja az anyagcserét, valamint csillapítja a gyulladást. Sok sportoló, például Cristiano Ronaldo is rutinszerűen alkalmazza az úgynevezett krioterápiát, amikor pár percre extrém hideg környezetbe húzódnak edzés után, így erősítve általános egészségi állapotukat, egyben csökkentve az öregedés jeleit. A krioterápia sem teljesen kockázatmentes azonban, és a többi között csonttörést, fagyási sérülést, idegkárosodást, vérzést, görcsöket, duzzanatot és bőrfertőzéseket is eredményezhet.
Mit tehetünk az öregedés ellen valójában?
Jefferson-Buchanan szerint Johnson repertorájában is akadnak azért olyan módszerek, amelyeket bárkinek érdemes lehet ellesnie. Először is az amerikai milliárdos minden este pontban 8 órakor elmegy aludni. Egy órát tölt az elsötétített hálószobában, így felkészülve a pihenésre. Ismert, hogy sokaknál jelentkeznek elalvási és alvásminőségi panaszok a kor előrehaladtával. Ha pedig túl sokat vagy túl keveset alszunk, az fokozza a többi között az elhízás, szívbetegségek és a korai halál veszélyét egyaránt. Segíthet enyhíteni az ilyen jellegű alvászavarokat, ha kialakítunk egy rendszeres éjszakai rutint, csökkentve az olyan zavaró tényezők jelenlétét a hálószobában, mint amilyen például egy böngészésre csábító okostelefon.
Ugyancsak javítja az alvásminőséget a rendszeres testmozgás. De nem csupán emiatt tartják a fizikai aktivitást az egészséges öregedés csodaszerének, és nem véletlenül veszi nagyon komolyan a kérdést Johnson is. Speciálisan kialakított napi mozgásrutint követ, amelyhez HIIT-edzések, túrázás és egyéb sportok is társulnak.
A középkorúak számára feltétlenül javasolt a rendszeres tréningezés, növelve izomtömegüket, csontsűrűségüket, erejüket és állóképességüket, mozgáskoordinációjukat és egyensúlyukat. Ezáltal csökkenthető az esések kockázata, amelyek időskorban az egyik legfontosabb egészségügyi veszélyforrássá lépnek elő. Ráadásul a sport társas szempontból is előnyös lehet, ha csoportos foglalkozásokra járunk, másokkal együtt edzünk, és így mentális egészségünket is javítja. „Apró változtatásokkal az alvás, az étrend és a mozgás terén támogathatjuk az egészséges öregedést, csökkentve a korai halál kockázatát, illetve segítve magunkat abban, hogy idős éveinkben is aktív, független életet élhessünk. Egyelőre ez az, amibe érdemes befektetni” – hangsúlyozza Jefferson-Buchanan.