A szerető szülők és a boldog gyerekkor nagyon sokat számít, de sajnos nem garantálja, hogy felnőve egészséges önbecsüléssel rendelkezünk majd. A testvéreinkkel ápolt kapcsolat és az iskolatársaink felénk tanúsított viselkedése is jelentősen befolyásolhatja a magunkról alkotott véleményünket.
A rossz tapasztalatok pedig könnyen azt eredményezhetik, hogy egy megfelelési kényszeres, folyton mások reakcióit leső felnőtt válik belőlünk. Így történt ez a The Guardian egyik olvasójával is, aki kétségbeesésében a lap szakértőihez fordult tanácsért.
„Nem tudom elviselni, ha nem kedvelnek”
„Jelenleg posztgraduális hallgató vagyok, a legjobb egyetemeken tanultam. Azonban aggaszt, hogy az életemben meghozott döntéseimet mindig a bizonyítási kényszer határozta meg, amelynek valószínűleg a bennem mélyen gyökerező bizonytalanság az oka” – kezdte levelét a kétségbeesett fiatal.
Mint írta, iskolás évei alatt mindig a tanulmányi sikerei alapján alakult az önértékelése. Később pedig táplálkozási zavar és edzésmánia is kialakult nála – azt gondolta ugyanis, hogy ha tökéletes alakja lenne, akkor népszerűbb lenne.
Rájöttem, hogy túlságosan is törődöm azzal, hogy milyen benyomást keltek másokban, és nem tudom elviselni, hogy ha nem kedvelnek. Hogyan tudnék változtatni ezen?” – kérdezte.
„Nem kell lenyűgöznöd senkit”
A levélírónak Philippa Perry pszichoterapeuta válaszolt, aki gyakran ad tanácsot a magánéleti problémákkal küzdő olvasóknak. A szakértő először is rámutatott arra, hogy olvasójának arra kellene törekednie, hogy mások véleménye helyett a saját érzései vezéreljék a tetteit. „Azt tedd, ami neked jó, ne pedig azt, amiről azt gondolod, hogy mások szerint tenned kell” – fogalmazott, hozzátéve, hogy senkinek sem feladata, hogy lenyűgözzön másokat.
A terapeuta szerint a kérdező fejébe túlságosan beépültek a mérgező gondolatok, például az, hogy „csak akkor vagyok értékes, ha a legjobb egyetemeket tanulok”, vagy „akkor vagyok szerethető, ha tökéletesen nézek ki”. „Nap mint nap találkozhatunk mindenféle testalkatú emberekkel, akik jól érzik magukat a bőrükben, boldogok, és természetesnek gondolják, hogy mások elfogadják őket úgy, ahogy vannak” – hangsúlyozta a szakértő.
Ez is érdekelhet
Azt, hogy mások mit gondolnak rólunk és hogyan viselkednek velünk, valójában sehogyan sem tudjuk kontrollálni, arra viszont van ráhatásunk, hogy minderre hogyan reagálunk. Az étkezési zavarok gyakran pont a kontrollvesztés kompenzálásaként alakulnak ki, hiszen azt tökéletesen szabályozni tudjuk, hogy mit viszünk be a szervezetünkbe és mit nem.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Csak legyél önmagad. Az emberek észreveszik, ha csak megjátszod magadat. Aki szeretni fog, az nem azért teszi majd, mert folyton lenyűgözöd őt, hanem azért, mert úgy érzi, egy hullámhosszon vagytok és igazás törődsz vele. Fókuszálj inkább erre” – tanácsolta Perry.
