Az üveg félig teli vagy félig üres? Hogy hogyan válaszolja meg ezt az ősrégi kérdést, az tükrözi az élethez való hozzáállását, és megmutatja, inkább optimista vagy vagy inkább pesszimista beállítódású-e. Valójában az, hogy valaki optimista-e vagy pesszimista, hatással van arra, hogyan és meddig él. Változtasson egy kicsit a hozzáállásán! Nézzük, hogyan csökkentheti az Önt érő stresszt! Szabjon gátat a negatív gondolatoknak, gondolkozzon pozitívan!
Tovább élni - egészségesen
Belső beszédnek nevezhetjük azt a véget nem érő gondolatrohamot, ami nap mint nap keresztül-kasul száguld a fejünkben. Ezek az automatikus gondolatok pozitívak és negatívak is lehetnek. Ha az Ön fejében kószáló gondolatok többsége negatív, az élethez való hozzáállása inkább pesszimista. Ha gondolatai inkább pozitívak, nyilván inkább optimista. A magunk számára megfogalmazott belső beszédünk egy része logikus és ésszerű. Vannak azonban, melyek félreértésből fakadnak, melyeket mi "kreálunk", információ hiányában. A kutatók folyamatosan igyekeznek felderíteni az optimista, stresszmentes életmód egészségre gyakorolt hatását. Íme néhány a jótékony hatások közül: Az optimizmus:
- csökkenti a stresszt;
- ellenállóvá teszi a szervezetet, például egy egyszerű megfázással szemben;
- általános jó közérzetet és jobb egészségi állapotot biztosít;
- csökkenti a szívkoszorúér-betegségek kockázatát;
- hatékonyabb stressz-megküzdési módokat tesz lehetővé;
- növeli a hosszabb élet esélyét.
Az azonban (még) nem világos, miért élvezik ezeket az előnyöket az optimisták. Az egyik elképzelés szerint a pozitív szemléletmód képessé tesz arra, hogy könnyebben és hatékonyabban küzdjünk meg egy stresszel teli szituációval.
Pozitív löket
Önközléseink - az a belső beszéd, melyet úgynevezett automatikus gondolkodásnak hívunk - lehetnek pozitívak és negatívak is. Ha ezek az önközlései inkább negatívak, félreértelmezései és téves elképzelései legyőzték azt, hogy logikusan és ésszerűen tudjon gondolkodni. De ha kiírtja ezeket az irracionális gondolatokat, dacol velük, és racionális, pozitív gondolatokra cseréli őket, az önközlései fokozatosan bátorítóak, reálisak és megerősítőek lesznek. Nézzünk néhány példát a téves gondolkodásra!
- Nagyítás: Felnagyítja a dolgok negatív oldalát, és az összes pozitívat kiszűri. Tegyük fel, jó napja volt a munkában. Idő előtt teljesítette a feladatait, és meg is dicsérték a gyors és tökéletes munkáért. Aznap este azonban csak a tévedéseire koncentrál, és elfeledkezik a dicséretekről, amiket kapott.
- Perszonalizáció: Amikor valami rossz történik, automatikusan saját magát hibáztatja. Például: elhalasztódik a barátokkal való találkozó, Ön pedig azt feltételezi: Biztos nem akarnak velem lenni. A perszonalizáció tehát valamely negatív esemény bekövetkezése miatt alaptalan felelősségérzet, a bűntudat egyik fő forrása. A perszonalizáció kulcstévedése, hogy összetévesztjük a befolyást az irányítással, a kontrollal. Bizonyos helyzetekre valóban erős befolyásunk lehet, de azt bizony többnyire csak képzeljük, hogy emberek és események fölött rendelkezhetünk. A perszonalizáció rendszerint önvádhoz, önmagunk negatív beskatulyázásához vezet, ez pedig leginkább azokra jellemző, akik az élet védtelen áldozatainak tekintik magukat.
- Katasztrofizálás: Automatikusan elővételezi a rosszat. Visszautasítja a barátai meghívását, mert attól fél, bolondot csinál magából. Vagy: a megszokott napi rutinjában bekövetkező apró változás miatt azt gondolja, ennek a napnak annyi. A katasztrofizálás kis személyi hibák, apró negatív élmények vagy tévedések szörnyű csapásként való beállítása. Ha a katasztrofizáló túlzások a mindennapi kényelmetlenségek megszokott reakcióivá válnak, túl erős érzelmi válaszokhoz és szükségtelen szorongáshoz vezetnek. Ami pedig ennél is lényegesebb, megbénítják Önt, meggátolják abban, hogy a problémáit megoldja, és a helyzetén javítson.
"Mindent vagy semmit" gondolkodás: A dolgokat csak sarkosan tudja szemlélni, jónak-rossznak, feketének-fehérnek. Nincs középút. Úgy érzi, vagy tökéletesnek kell lennie, vagy különben totális csődtömeg. A "mindent vagy semmit", más néven dichotóm gondolkodásmód a személyes minőséget vagy magukat az eseményeket fehér/fekete alapon értékeli. Ezzel a gondolkodástípussal leggyakrabban a "helyes", "helytelen", "jó" és "rossz" szavak asszociálódnak. Ez a fajta gondolkodás mindig merev "kell/muszáj"- szabályokra épül, s az élményeket abszolút "jó" és "rossz" kategóriákba kényszeríti. Ez torz világképet eredményez, ami viszont fokozott szorongást és adott esetben depressziót szül. Felnagyítja a tévedések és tökéletlenségek jelentőségét, és az önbecsülést is csökkenti. E gondolkodás folytán világképünk negatívvá válik, mivel az események és dolgok ritkán elég jók ahhoz, hogy pozitívként volnának értékelhetők. Összpontosítson arra, hogy olyan példákat találjon, amelyek ellene mondanak az Ön által teremtett fehér/fekete kategóriáknak!
Erőfeszítéssel - passzivitás helyett
Magatartásunk megváltoztatása lényegileg háromlépcsős eljárás. Először is pontosan meg kell határoznunk, magatartásunk milyen elemeit kívánjuk felszámolni. Másodszor, pontosan meg kell jelölnünk, mely magatartásformáinkhoz ragaszkodunk továbbra is. Harmadszor, gyakorolnunk kell a megszüntetendő magatartásmódok helyettesítését a kívántakkal. Pontosan azonosítania kell tehát, mikor és miképp gondolkodik irracionálisan. Ezután olyan racionális önközlésmódokat kell kialakítania, amellyel kihívást intézhet eltorzult gondolkodásának specifikus formái ellen. Végezetül, ezt a racionális önközlést gyakorolja mindaddig, amíg az automatikussá nem válik. Kezdetben az ilyen gyakorlásra rendszerint valamilyen sajátos eseményt követően kerül sor. Idővel azonban a racionális önközlések spontánabbá válnak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Bizakodjon, bátorítson!
Higgye el, meg tudja tanulni a negatív gondolatok pozitívvá alakítását! A folyamat nem nehéz, csak időt és türelmes gyakorlást kíván. A nap során értékelje, mit és hogyan gondol. Ha úgy találja, hogy a gondolatai inkább negatívak, próbálja meg megtalálni a módját, hogyan adjon nekik egy pozitív löketet! Kezdje egy egyszerű szabály betartásával: Ne mondjon semmi olyat magának, amit másnak sem mondana! Nézzünk néhány tipikus példát a negatív önközlésekre! Meglátja, egy csavarral hogyan fordíthatja pozitívvá őket!
|
Gyakorlat teszi a mestert
Ez is érdekelhet
Ha alapvetően negatív beállítódású, ne remélje, hogy hipp-hopp optimista lesz. De végül is belső beszéde, önközlései automatikusan kevesebb önkritikát, és mélyebb önelfogadást fognak tartalmazni. Ha gyakorolja a pozitív önközléseket, szemléletmódja változni fog. Ha a lelkiállapota általában optimista, a mindennapok során Önt érő stresszt konstruktívan fogja tudni kezelni. Ez a fajta képesség hozzájárulhat ahhoz, hogy Ön is tapasztalja azokat az egészségre gyakorolt jótékony hatásokat, melyek az optimista szemlélettel járnak.
