Egy felmérés szerint az alacsony jövedelműek körében - egészen pontosan 40 százalékuknál - a rendszertelen munkarend az általános norma a 2008-as gazdasági válság óta. A több műszakos munka miatt a dolgozók számára nehéz a gyermekeikről való gondoskodás, de még az olyan egyszerűnek tűnő dolgok is, mint az albérlet kifizetése.
Az így dolgozó embereknek nagy terhet jelent a legalapvetőbb otthoni feladatok ellátása is, nem képesek hosszú távon megtervezni a saját költségvetésüket, nincs minőségi idejük a családra, a gyerekekre és de még a pihenéshez való joguk is sérül, emellett folyamatos stresszben élnek. Ráadásul az ilyen beosztás mellett csökken az esélye annak, hogy jobb munkahelyet találjanak, nem is beszélve a tréningekről, oktatásokról, továbbképzésekről.
Nem csoda hát, hogy a legfrissebb amerikai kutatás szerint a legrosszabb egészségi állapotban a legalacsonyabb végzettségűek vannak. "A kiszámíthatatlan munkarend és a nem fix munkaórák több millió ember számára jelentettek idő- és anyagi veszteséget" - véli Finnigan, ami az egészséget nem csak rövid, hanem hosszú távon is jelentősen csorbítja.
Finnigan szerint a munka világa az időszakos, megbízásos állások felé halad. Annak érdekében, hogy csökkentsék költségeiket egyes cégek olyan szoftvereket hasznának, amik az alapján osztják be az embereket, mikor van rájuk szükség. Ez pedig komoly terhet ró a munkavállalókra, még ha a munkaadóknak több is marad a hó végén.
"A gazdasági világválság óta csak a munkanélküliségről beszélnek a szakemberek" - mondta Ryan Finnigan, a szegénységkutató Sociology and Center for Poverty Research professzora. "Sokkal kevesebbet foglalkozunk azzal, milyen minőségűek azok a munkák, amiket az emberek elvállaltak, miután előző állásukat elvesztették."
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A rendszertelen munkarend az alvásritmust is felborítja
Finnigan és a szociológus Joanna Hale megvizsgálták a közelmúlt munkahelyi stabilitásról készült adatait és megállapították, hogy már a recesszió előtt is az volt a jellemző, hogy a változó munkarendben dolgozók kevesebbet kerestek és gyakrabban szegényedtek el, mint azok, akik fix munkaidőben dolgoztak. És a gazdasági válság csak tovább rontott a helyzeten.
Tanulmányukhoz 2004-2007 közötti, azaz még a recessziót megelőzően gyűjtött, valamint 2008 és 2013 között gyűjtött adatokat használtak fel. Összesen 94 ezer, 25 és 55 év közötti dolgozó válaszolt azokra a kérdőívekre, melyekből végül megállapították a következőket:
- A dolgozók 29 százaléka nyilatkozott úgy, hogy 2004-2007 között váltakozó munkarendben dolgoztak, míg ugyanez a szám 2008-13 között már 40 százalék volt.
- Azok, akik nem fix munkarendben dolgoztak, 15-20 százalékkal kerestek kevesebbet, és esetükben 30-45 százalékkal volt nagyobb az esélye annak, hogy szegénységben élnek.
- Kiderült az is, hogy a szakszervezeti tagok valamivel jobb helyzetben voltak, náluk 2 százalékkal csökkent az esélye, hogy hetente változó munkarendben dolgozzanak.
Ez is érdekelhet
Forrás: medindia.net
