A Kenti Egyetem szakértője, dr. Mario Weick és az ausztrál Adelaide Egyetem kutatója, Dr. Peter Strelan első alkalommal vizsgálták a hatalom és a bosszú összefüggését. Kutatásukból az derült ki, hogy nagyobb valószínűséggel hajtanak végre bosszút és más agresszív tetteket olyan személyek, akik frissen jutottak hatalomhoz, így jobban félnek a fenyegetésektől, mint azok, akik magabiztosabbak hatalmi pozíciójukban.
A kutatók következtetésüket négy kísérletből vonták le, amelyekben közel ötszáz ember vett részt. A kísérletekben azt vizsgálták, hogyan reagálnak a résztvevők olyan bűnökre, mint a plágium, a hanyagság, a erőszakos bűncselekmények . Néhány résztvevőt hatalmi pozícióba helyeztek, mielőtt mérték az elkövető elleni bosszúra való hajlandóságot. A többi résztvevőt nem tették ki hatalomnak, vagy a tehetetlenség/gyengeség epizódjának tették ki.
Mind a négy kísérletből az derült ki, hogy a hatalomhoz nem szokott emberek, akiket hatalmi pozícióba helyeztek, nagyobb valószínűséggel voltak bosszúállók, mint azok, akik megszokták a hatalmi pozíciót . Nem tapasztaltak azonban különbséget a hatalommal nem rendelkező, illetve a rövid tehetetlenségnek kitett csoportok között. Azok viszont, akik hozzá voltak szokva a hatalomhoz, épp ellenkező tendenciát mutattak, ők hajlamosabbak voltak elnézően viselkedni a bűnelkövetőkkel szemben.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
