A magyarok több mint fele ismer olyan személyt, aki a tudomása vagy feltételezése szerint elszenvedője volt a párkapcsolati erőszak lelki, fizikai, társadalmi vagy gazdasági változatának - ez derült ki egy nemzetközi kutatás tavaly novemberben publikált eredményeiből , amelyről mi is beszámoltunk. Ebben a felmérésben azt is megvizsgálták, hogy vajon milyen tévhitek és sztereotípiák élnek a köztudatban a bántalmazással kapcsolatban - sajnos van bőven.
Sokan például a mai napig úgy gondolják, hogy a gyermekvállalás hatására egy csapásra eltűnik a kapcsolatból az erőszak, de elterjedt az a nézet is, miszerint a bántalmazás csak a perifériára szorult családokban és az alacsonyabb képzettségűek körében fordulhat elő. A válaszadók ötöde szerint csak a fizikai bántalmazást lehet kapcsolati erőszaknak nevezni, és csaknem ugyanennyien hisznek még mindig abban, hogy férfiak nem lehetnek áldozatok. Megdöbbentően sokan (a megkérdezettek 60 százaléka) látják továbbá úgy, hogy ha az áldozat az erőszak ellenére sem lép ki a kapcsolatból, akkor ő is felelős a bántalmazásért .
A szeretet nem árthat
A fentiek miatt nagyon fontos beszélni a párkapcsolaton/családon belüli erőszakról, ugyanis a probléma ellen a társadalom egészének kellene fellépnie. De nemcsak a nők érdekeiért kell kiállni ilyenkor, hanem minden áldozatért - beleértve a gyerekeket és a férfiakat is. Erre mutat rá az Ökumenikus Segélyszervezet A szeretet nem árt elnevezésű kampánya is, amelyhez 4 kisfilmet készítettek valós áldozatok elbeszélései alapján - ezekből cikkünk megjelenéséig kettőt tettek közzé. Az első, éppen Valentin napon debütált videóban Balsai Móni és Thuróczy Szabolcs egy olyan házaspárt alakít, amelyben a feleséget verbálisan bántalmazza a férj: durva szavakkal kéri számon, parancsolgat neki és sértegeti.
A második kisfilm azonban egy rejtettebb oldalát mutatja be a kapcsolati erőszaknak. A Nagy Ervin és Bakonyi Alexandra által prezentált pár esetében ugyanis a nő az, aki sértegeti, szerencsétlennek, életképtelennek és férfiatlannak nevezi férjét, amiért egy éve nem sikerül új munkát találnia. A nő azzal is megfenyegeti a férfit, hogy ha nem szedi össze magát, soha többé nem láthatja közös fiukat. A videóban számos fájdalmas mondat elhangzik, például:
- Már megint téged kell sajnálni?
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
- Inkább legyél hálás, hogy gondoskodom rólad!
- Nemhogy megköszönnéd, hogy az én lakásomban lakhatsz és az én főztömet eszed.
- Még te nevezed magad szülőnek?
- Már így is rajtad röhög az egész család.
- Te vagy a család szégyene.
A segélyszervezet kampányának legfőbb üzenete az, hogy az erőszak semmilyen formája nem elfogadható egy párkapcsolatban, illetve az is, hogy az áldozatoknak van hova fordulni segítségért. Mint írják, a fizikai és szexuális erőszak mellett az érzelmi abúzust, a másik folytonos megalázását, megsértését, fenyegetését, illetve a zsarolást, a kizsákmányolást és a szabadság bárminemű korlátozását is bántalmazásnak kell tekinteni, ezek ugyanis szintén képesek akkorát "ütni", mint egy felénk lendülő kéz.
"Nem is vesszük észre"
A bántalmazó kapcsolatokat övező tévhitek között egyébként az is igen elterjedtnek számít, hogy az áldozatoknak nincs okuk attól tartani, hogy nem hisznek nekik - a cikkünk elején említett felmérésben részt vevők 59 százaléka vallja ezt, miközben 40 százalék szerint sokan csak a volt párjuk iránt érzett bosszúvágy miatt hazudják azt, hogy bántalmazás elszenvedői voltak. A Hazai Szociális Szolgálat igazgatója, Rácsok Balázs ezzel szemben azt nyilatkozta az RTL Klubnak , hogy a hozzájuk fordulók első mondata gyakran az, hogy úgysem hiszik majd el mások, ami velük történt, hiszen korábban is mindenki megkérdőjelezte, hogy a bántalmazás ténye vajon valós-e. "Azt gondolom, hogy ha én elhiszem, és tudom őket támogatni ebben, akkor meg lehet erősíteni úgy egy áldozatot, hogy el tudjon indulni és fel tudja vállalni, hogy lépni kell, ezt nem kell hagyni" - hangsúlyozta. Véleménye szerint a legfontosabb, hogy tudatosuljon az áldozatokban, hogy értékes emberek, és joguk van nem mindennap azt hallgatni, hogy milyen szerencsétlenek.
A kapcsolati erőszak elleni küzdelmet azonban jelentősen megnehezíti az, hogy az emberek nem feltétlenül veszik észre, hogy bántalmazzák őket. "Ez a furcsa dolog, ahogy az emberek bántani tudják egymást, az olyan lassan kúszik bele a világunkba, az életünkbe, hogy nem is vesszük észre azt, hogy mennyire rossz helyen vagyunk és milyen rossz irányba terelődik az életünk" - mondta az első kisfilm bántalmazott karakterét alakító Balsai Móni, szintén az RTL-nek. Egy későbbi videó szereplője, Mezei Léda pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a szeretet nem fájhat, nem árthat, és nem az áldozat hibája, ami vele történik. "Olyan jó lenne, ha eljutnánk oda, hogy nem az a szégyen, hogy valakit bántalmaznak, hanem szégyen legyen bántalmazni, és ha társadalmilag nem csak a testi, hanem a lelki bántalmazás is egy abszolút elfogadhatatlan dolog lenne" - fogalmazott.
A férfiak inkább hallgatnak
A bántalmazó kapcsolatokról - ahogy Balsai Móni is fogalmazott - nem lehet eleget beszélni. Az áldozatszerepben lévő férfiakról azonban valószínűleg mindig kevesebb információnk lesz, mint a nőkkel szembeni abúzusról. Ahogy a férfiak elleni kapcsolati erőszakról szóló, angol Wikipédia-szócikkben olvasható, a családon belüli erőszakról beszámoló férfiak gyakran társadalmi megbélyegzéssel szembesülnek, ezért inkább nem beszélnek arról, hogy mit élnek át verbálisan - vagy akár fizikálisan is - bántalmazó párjuk mellett.
Ez is érdekelhet
Igaz, egy 2020 augusztusában publikált kanadai tanulmány megállapította, hogy 2010 és 2020 között, a rendőrségnek bejelentett kapcsolati erőszakkal kapcsolatos esetek ötödében férfi volt az áldozat , rengeteg szakember van azon a véleményen, hogy a férfiaknak csak töredéke jelenti be, hogy kapcsolati erőszak áldozatává vált. Fennáll azonban a veszélye annak, hogy a tartósan bántalmazott férfi előbb-utóbb maga is erőszakkal válaszol az őt ért sérelmekre.
Legjobban: